Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

kezesek kezdetét a negyvenes évek első felére teszi, amikor a nagy francia mester még tevékenykedhetett. E feltevésnek egyetlen jogos kiindulása az alaprajz és néhány részlet, így a pillérek kétségtelen franciás vonásai. Ezzel szemben a díszítőszobrászat számára idegenek a francia formák, és Villard nem vehetett részt egy később kezdődő munkában. A Mária-templom gótikus szerkezete ellenére konzervatív díszítésű templom, amiről nemcsak konstrukciója és díszítése, hanem figurális szobrászata is meggyőzhet (219 — 221. kép). Valószínű, hogy nem sokkal a tatárjárás után kezdték építeni. A mai Mátyás-templomon, az egykori Mária-templomon kívül alig maradt fenn valami a Ferences tatárjárás után következő második szakasz emlékeiből Buda és Pest területén. Megfelelő ada- kol

°

stor

. (X ötiCtCLt tok és épületmaradványok híján nehezen tudjuk keltezni az Evangélista Szent Jánosnak szen- várban telt ferences kolostort és templomot, amelyet a későbbi Várszínház helyén, annak építése miatt bontottak le teljesen. Néhány alapfalát ismerjük, a XVII. századi képek és helyszínrajzok nyújtanak némi tájékoztatást. Véleményünk szerint ugyanolyan hosszú, keskeny, egyhajós, síkmennyezetű templom állhatott itt, mint a Margitszigeten vagy északabbra, a budavári domonkos telken. Első okleveles említése egy örökléssel kapcsolatban 1266 — 70 között 1255—1269 törökkori beépítések 1360-1370 (I), 1380-1400 (II) • 1686-1848 közötti 1456-1470 építkezések 213. A budavári Mária (ma Mátyás)-templom építési korszakait feltüntető alaprajza