Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

találjuk.

111 Nem azonos, és talán valamivel idősebb az északi oszlopkapu (216. kép) mestere, akinek eredeti és jellegzetes visszahajló akantuszindája a keleti oszlopfejezeteken is felismerhető. (215. kép) A román díszítőornamentika leegyszerűsítésének, átalakulásának és az új, naturalisztikusabb levélmotívumok születésének vagyunk tanúi. A gótikus természetábrázolás egyszerre, mintegy tavasz érkezésére bontakozik ki. A nyugati három boltszakaszt és a tornyok alját az új, fiatalabb műhely készítette: növényi díszítése plasztikus és naturalisztikus. Leggyakrabban szőlőlevelet, tölgyfalombot ábrázol. Motívumkincsében azonban a magyar flóra felismerhető (218. kép). E második műhely mesterei között rajnai, de még inkább francia vagy közvetlen francia tanultságú kőfaragókat kell sejtenünk. Ezzel szemben a kiváló pikardiai mestert, Villard de Honnecourt-t még az első műhely munkájával, illetőleg a tervezéssel hozták kapcsolatba. Vázlatkönyve minden kétséget kizáróan tanúsítja, hogy járt Magyarországon.

112 Ezért benne keresik útjának feltehető ideje, az 1235—1246 között épült nagyobb templomok szerzőjét, hol némi alappal, hol teljesen alaptalanul. Villard magyarországi útjának időpontja, sőt itteni működésének egész teóriája Csemegi előadásában függvénye a Mária-templom építéstörténetének.

113 Az építXIV. század eleje XIV. század közepe WZ\ XIV. század 2. fele XV. század 2. fele llllllll meghatározatlan középkori falak 211. A budavári Mária Magdolna-plébániatemplom ma is álló tornyának és feltárt maradványainak alaprajza XIV. század E22 XV. század 2. fele I! 1111 meg nem határozott korú falak a kiszedett falak helye 212. A Szent Péter vértanúról elnevezett alsóvárosi templom feltárt maradványainak alaprajza