Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

A budavári Szűz Máriatemplom zett plébániatemplomról. Pestté' átellenben kissé északabbra, a Duna jobb partján, a domb és A Szent Pétera Duna között terült el az egykori Szent Péter-város, a suburbium. E középkori városnegyed P

LÉBÁNMegykori alaprajza hasonlóságot mutatott a mai alaprajzhoz, mint ezt néhány középkori ház- temp °

m maradvány

104 homlokzati utcavonala elárulja. A házalaprajzok a budavári háromsávos ház típusát mutatják, széles középkapualjból jobbra és balra legalább két-két vagy három-három középkori helyiség nyílott. Ugyanilyen alaprajzot követnek a XVIII. század elejéről származó lakóházak, feltehetőleg a régi épület alapján. Az azonos telek- és háztípus azonos települési rendre enged következtetni. Valószínű tehát, hogy ez a városrész a XIII. század derekán fejlődött ki, bár minden alapja megvan annak a következtetésnek, hogy Felhévízhez csatlakozva már sokkal korábban megvolt. Templomának építését azonban nem tudjuk a XIII. század ötvenes éveinél korábbi időpontra valószínűsíteni, már csak azért sem, mert Péter vértanút IV. Ince pápa 1253-ban avatta szentté. De az ötvenes évek elejére utal VI. Kelemen pápa 1352-ben kiadott levele is, amely a Mária Magdolna-kápolnát a Péter-kápolnánál későbbinek tünteti fel. István ifjabb királynak oklevele 1265-ben már egy nagyobb budai Péter-egyházat különböztet meg.

105 A Csalogány utca 7. alatti ház alapozásakor szentélyalapfalak kerültek napvilágra.

106 Az 1960-as években megindított ásatások további részleteket tisztáztak,

107 így az egyterű, nyilván síkmennyezetes hajó nyugati homlokzatának alapozását (212. kép). A korábbi sokszögű alaprajzi csoporttól azonban elválasztja az ekkor már divatban levő, de Magyarországon el nem terjedt, a nyolcszög öt oldalával végződő támpilléres apsziszáródás. A mellékszentélyek aligha származhatnak a XIII. század derekáról és egy valamivel keletebbre újjáépített újabb szentélyhez tartoztak. Különösen a budavári kis Mária Magdolna-plébánia négyzetes szentélye igazolja, hogy a tatárjárás után közvetlenül meginduló építkezés magán hordja a szűkös lehetőség jeleit. Kevésbé jellemzi ez a szegénység az 1250-es évek derekán induló építkezéseket, elsősorban a budavári Mária-egyházat, amely elsőbbségét az előző templomokkal szemben már 1257-ben igazolta. A vári és a margitszigeti domonkos kolostorok a budai építészet első stíluskorszakátképviselik. A Mária-templom mintegy tizenöt —húsz évi építkezésének ideje alatt egyszer cserélődnek a kőfaragók, ez a stílus teljes megváltozásával jár. A Schulek-féle újraépítés alkalmával felvett dokumentáció, az építész keltezése és megtett észrevételei elég világosan tárják elénk a templom építéstörténetét,

108 sőt a templom eredeti szerkezetét is (213-214. kép). A főhajó a tizennégyszög hét oldalával, a két mellékhajó egyenesen záródott. Az álkereszthajós bazilika nyugati homlokzatán az oromzat közrefogására két toronyot terveztek. A boltszakaszok különböző mélysége világosan elárulja a tervezés megváltozását, illetőleg az építkezés két időszakát.

109 A díszítőszobrászat stílusa bizonyítja, hogy a templomot a szentélynél kezdték építeni, és az első műhely munkája magába foglalta a kereszthajót, és még a hosszházon is dolgoztak egy bizonyos magasságig. így ide tartozott az északnyugati kapu is. A cisztercita stílusból kinövő késői építőgyakorlat és a Közép-Európában, Csehországban, Ausztriában fellelhető díszítőelemek alkotják ennek az eklektikus műhelynek jellemző vonásait. A különböző származású és tanultságú mesteremberek művészete még nem olvadt össze egységes stílussá, amint ezt például a skót benedekrend által Közép-Európa felé közvetített, későnormann elemeket tartalmazó délkeleti kapu (217. kép) stilisztikai eltérése is mu- A

1

.

mar

^

i

f,

ti domonkos a-pdcakolostor terű• Un ^/íVv- i_ x'i léten előkerült fehér márvány dombormutoredekbol tatja.

110 Példáit Regensburgban,_ Jakon, összeállított koporsó. Feltehetőleg Árpádházi Szent Bécsben, Wiener Netistadtban. Tisnovban Margit sírja. Lux Kálmán rekonstrukciója