Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

III. ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS A GÓTIKA ELTERJEDÉSE Az előzőkben vázolt építkezések és kereskedelem természetesen a város hirtelen fejlődését tanúsítják. A tatárjárás a termelőerőknek ezt a gyors növekedését csak ideig-óráig volt képes megakasztani. A korábbi épületek, művészeti alkotások megsérültek ugyan, de jórészt megmaradtak. Ennek ellenére a szükségszerű újjáépítés óriási feladatokat jelentett. Az új építkezések nagy arányai az új stílusnak, a gótikának gyors és széles elterjedését biztosították. Kísérjük figyelemmel az újjáépítés helyrajzát, stílusának alakulását. Az újrakezdés mindenütt a régi városrészek kijavítása, ennek ellenére a régi Pestről alig hallunk valamit jó hatvan évig. A század derekán azonban országszerte új városrészek nőnek gomba módra. Az ország új kereskedelmi és politikai központjában új városrészt, a budai Várat a délnyugat felé terjeszkedő Felhévíz és Szent Péter suburbium népe, valamint elsősorban a biztonságba helyezkedő pesti lakosság telepítette.

73 Nem sokkal a tatárjárás után már falakkal erősítették, mint ezt a Várhegy déli felének hevenyészett XIII. századi várfalai mutatják (202. kép).

74 A hegyhát megerősítése olyan gyorsan készült, hogy kezdetben csak a legszükségesebb erődítésekre korlátozódott, és még a XVI. század elején is sok helyen csak a meredek szikla és az összeépített házfalak alkották a védővonalat. Ilyen házfal-védőszakaszra bukkantunk a Tóth Árpád sétány lépcsőjétől közvetlenül délre. A keleti oldalon a Táncsics utca 9. alatti telek bástyaszakaszán XV. század elején épült várfalak kerültek elő. A területet korábban csak hatalmas négyszögű torony védte, amilyenről a XIV. század elején Szent Maurus legendája számol be.

75 A Várhegy korábbi történetére az északkeleti oldalán álló egykori királyi birtokközpont, a ,,

curia" utal,

76 amely később a pénzverésnek adott helyet a ,,kamaraház" mellett. A Vár másik kőépülete királyi magánkápolna, valószínűleg a mai Mátyás-templom helyén emelkedett egykor, mint a curiához tartozó gyér település egyházi létesítménye, központja.

77 A Mátyás-templom helyén korábban álló templom létezését nem kisebb várostörténész, mint Némethy Lajos kísérelte meg bizonyítani.

78 Érvei és feltevései közül már több elavult, de néhányat még ma is tekintetbe kell vennünk; így azt, hogy az 1248-ból származó oklevél a budavárhegyi Mária-templom jövedelme lefoglalásából támadt per döntéséről emlékezik Áttelepülések a tatárjárás után A budavári Máriatemplom előzménye 202. A budai vár legkorábbi falának és patkó alakú tornyának maradványa a feltárás közben