Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

A szigeti domonkos apácák kolostora meg. Ez a tény a templom létezését és területének adózási képességét bizonyítja. Az 1255-ben még nem létező templomra ez az oklevél aligha vonatkozhatott. Valószínű, de nem bizonyítható, hogy az 1255-ben „építendő" és az 1269-ben „felszentelt", „újonnan készült" templom csak egy újabb templom lehetett. Schuleknek a templom restaurálási munkáit megelőző, illetőleg kísérő ásatása nem mond ellent egy korábbi templomnak. Köveit az 1255 — 69 között épülő templomba építhették be.

7a Korábbi templom létezését sajnos ezek a beépített kövek teljes bizonyossággal nem igazolják, 1250 körül a tatárjárás óta még el nem takarított romokból is hozhatták. Feltehetőleg a templom körül került elő két fonatos rozettás oszloptöredék.

80 Hármas fonatú szalagja alapján joggal köthetjük össze a XII. század tartamára keltezhető indás stílussal.

81 Továbbá ugyancsak a Várban találtak egy indás stílusú párkánytöredéket. A lelőkörülményeket nem ismerjük, és így természetesen az is könnyen lehetséges, hogy építőkövekkel együtt hozták fel a hegyre. Az oszlopok elhelyezésénél elsősorban kapubélletre kell gondolnunk, és ez is kápolnakapura utal. Annak ellenére, hogy Schulek felásatta az északi és középhajó egy részét, valamint a kereszthajót, ezen a területen korábbi templom alapfalai nem váltak láthatóvá.

82 Sajnos, ezt sem fogadhatjuk el a korábbi templom tagadásavégsőbizonyítékaképpen, mert az épület alapozásakor a sziklát építőkő miatt néhány méter mélyen, de váltakozó felszínnel kivájták.

83 A Mária-templomot akkor kezdik építeni, amikor a margitszigeti és várbeli domonkos kolostorok nagyjában elkészülnek.

84 Margit 1242-ben Kiissza várában, Dalmátországban született. A kolostor építésének ideje tehát több adat egybevágásából adódik, 1252-ben jórészt kész lehetett, mert attól az időtől fogva lakják Margit és idősebb apácanővérei.

85 Jelentős esemény következett be 1254-ben; a domonkos rendi nagygyűlés, melyet a budai anyakolostorban tartottak. A nagy szerepet játszó rend budai nagygyűlése sok tekintetben jó időre elhatározó jelentőségű hatást tett a magyar szellemi életre. Egyelőre nem tudjuk felmérni szerepét teljesen az új építészeti szerkezet és a formák kialakításában, viszont nem egy forrásszöveg utal a domonkosok szervezőmunkájára. Mindkét kolostor hatalmas területet és épületeket foglal magába (203, 205. kép). A margitszigeti kolostornégyzetet északról az egyhajós, egyenes záródású homlokzati toronnyal rendelkező templom határolta. A hajót síkfödém, a merőleges fallal összeszűkülő szentélyt két bordás keresztboltozatú szakasz fedte. Majdnem az első szentélyboltszakasz vonalában, szélességében húzódik a kolostornégyzet keleti szárnya. A nyugati szárny a hajó nyugati homlokzatáig, zárófalának síkjáig terjedt. A hajónak mintegy felét foglalta magába az apácakórus, amely a hajó többi részétől fallal volt elválasztva, és itt imádkoztak a sororok, ,,. . .akik IBI XIII. század közepe XIV. század 2. fele XV. század 1. fele I j a kolostorépület 1958—1968 között feltárt közép- kori falmaradványai 203. A budavári Szent Miklós domonkos kolostor fennálló és feltárt maradványainak alaprajza 204. A margitszigeti ferences kolostor Szent Klára-templomának alaprajza a fennálló és feltárt maradványok alapján