Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Pest első központjai : a királyi ház és a plébánia déken belül kellett működniük. Minket elsősorban a pécsi altemplom bejáratainak domborművei érdekelnek. Korát a XII. század első negyedére helyezik.

42 Ha ezt elfogadjuk, a budai szobrok a század harmincas éveiben, legkésőbb dereka táján készülhettek. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá a korábbi kutatás számos helyes részletmegfigyelése, melynek végső eredményét kellett levonnunk. Leglényegesebb e szemléletben az, hogy bár összefüggő, de nem azonos stílusukat kell megkülönböztetnünk. Kétségtelenül nagyobb hatású a pécsi iskola, melynek kiindulásait a lombardiai, a paviai és a languedoc-i szobrászat emlékei között kell keresnünk, de a budai indás állatstílus eredetét közvetlenül nem itt leljük, hanem italo-bizánci vagy bizánci hatásokat is tekintetbe kell vennünk. Mindkét előbbi francia, illetőleg lombard irányzatra jellemző, hogy a román sémáktól realisztikusabb szemlélet felé vezet. Elég, ha példaképpen a pécsi betlehemi pásztorok ábrázolásait, a Sámson-jelenet repülő madarait vagy az indás stílusú kalocsai relief fán csipegető madarait idézzük. Éppen a stílus naturalizálódásának e részletei miatt csak a későbbi keltezést tudjuk elfogadni, ha maguk a díszítő motívumok korábbi keltezést engednének is meg. Ez az a korszak, amelyben Európa-szerte az ipar és kereskedelem óriási léptekkel halad előre, a lakosság megkettőződik, a városok virágzásnak indulnak, új, jogaiért küzdő társadalmi osztály alakul ki. A növekvő gazdasági erők a művészet szélesebb körű és állandó gyakorlatát engedik meg. Az emlékek művészettörténeti helyéből azonban vissza is következtethetünk Buda településeinek a szellemi életben betöltött szerepére. Művészete az országos központok után, a nagy pannóniai püspökségek mellett jelentkezik, megközelítően abban az időpontban, amikor a fejlődést már oklevél is bizonyítja. Buda és Pest gazdaságának, társadalmának, történetének, művészetének csak nagy vonásait ismerjük, de ezek a nagy vonások azonos körvonalat árulnak el. Óbuda kifejlődésének legdöntőbb szakasza a XII. század dereka, második fele. A XIII. század elején Veszprém, Esztergom vagy Fehérvár mellé sorakozik fel. Tulajdonképpen ekkor már az építkezések folyamatossá váltak, de a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan továbbra is virágzó és tespedő korszakot tarthatunk számon. Ilyen fejlődő időszaknak tartjuk a XIII. század első tizedeit, amikor Pest feltehetőleg szabadalmait kapta, és „nagy templom és igen gazdag német várossá vált" („magna et ditissimaTheutonica villa, que Pesth dicitur").

43 A város egyik központja a királyi ház, „Péter király kúriája" lehetett.

44 Talán itt játszódtak le a kun fejedelem meggyilkolásához vezető események. Ez lehetett a későbbi királyi palota őse. Helyét a ferences kolostorba befalazott vörös márvány renaissance kőemlékek miatt a mai Egyetemi Könyvtár épülete telkén keresik.

45 Nincs sokkal kisebb valószínűsége annak a feltevésnek, amely a belső várat a későbbi Invalidusok helyére teszi. Még megalapozottabb következtetés szerint a Váci utca, az egykori Régi Posta utca és a Kis Híd utca kerek sarokbástyákkal megerősített négyzetében feküdt a pesti királyi palota. Közelében a római Castrum ásatásakor 1932-ben Anjou- és Zsigmond-címeres kályhacsempék kerültek elő, amelyek általában királyi várakban (mint Visegrád) fordultak elő.

46 A város igazi központja azonban a pesti Mária-templom, a plébánia volt.

47 A századfordulón, a XIII. század első éveiben épülhetett át. Valószínűleg a kibővítéssel együtt járó toronyépítkezésből maradt vissza a déli toronyban látható kváderfal és fogazásos párkány (183. kép). E szokványos párkánnyal szemben a pálmalevéllel díszített oszlopfő a magyarországi emlékanyagban eléggé páratlanul áll (184. kép). Funkciója, méretei miatt alig lehetett más, mint oszlopfő, amely a bazilikális templom hajójának architrávjait vagy archivoltjait hordta. A korábbi fejlődést és a központ jelleg kialakulását azonban mégis legjobban az óbudai királyi vár felépülése példázza. Minden alapunk megvan annak feltételezésére, hogy nem ez volt az első királyi épület, királyi vár. Ez azonban csak történeti kombináció, melynek régészeti 182. Állatviadalt ábrázoló dombormű a Csatárka dűlőből nyoma nem maradt, és csak közvetett Az óbudai királyi vár