Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

180. Nyulat űző kutya hajtóval, Óbudáról fürdőben lelt dombormű nyúlfejének kiképzéséhez. Az állatalakokat a szájnyílást tojásdad alakban környező redők, a kör alakú fejforma, a karomszerű láb jellemzi. A Szent Egyed miséjét ábrázoló

40 somogyvári relief indás szegélydísze, de különösen a már említett és utánzásnak tekinthető két indás-madaras somogyvári fríz világosan bizonyítja a pécsi és a tőle függő somogyvári, valamint a budai műhelyek összefüggését. Az állatok mintázása a fémmegmunkálás kétségtelen emlékeit mutatja, mégpedig nem az öntés, hanem a domborítás technikájának hatását. Származása az első évezred nagyszerű fémművességét idézi. Hálós szalagok közt rozettákkal díszített, valószínűleg templomkapuról származó két oszloptörzstöredék motívumához hasonlót is a pécsi díszítőszobrászatban találunk, bár e motívum Itáliában még a XIII. században is él.

41 Mindez azt bizonyítja, hogy e műhelyeknek egy nemze181. Relief töredéke indás, állatalakos keretdísszel