Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN
171. Az óbudai káptalani templom közelében lelt palmettával díszített töredék, XI. század nem álltak, a korai városelrendezés helyett újabb alakult ki. További következtetésre a XI — XII. századi templom körül húzódó temető, a sírok elhelyezkedése ad alkalmat. Eszerint az izmaelita vár néhány évtizedig, legfeljebb egy évszázadig állott volna fenn, de lehetséges, hogy a templom már megvolt ekkor. Fehéregyháza mellett ezt a templomot tarthatjuk a középkori Buda és Pest területén a legkorábbi templomnak. Időrendben a következő jelentős építkezés helye az óbudai Fő téren az utóbbi évtizedekben Az 6b tisztázódott. 13 Míg a két előző templom szerepét ismert történeti körülmények szabták meg, a V^po* káptalan alapításának és elhelyezésének okait nem ismerjük, bár a bővített krónika V. Istvánkori folytatója tesz rá egy megjegyzést, hogy ,,. . . ott nem találtak semmi Krisztusban kegyes művet. . . Ha írója valóban Ákos mester budai prépost volna, mint ahogy ennek a feltevésnek az építkezést érintő egyéb adatok nem mondanak ellent, akkor az alapító célzatosan kiválasztott személyén ós néhány tendenciózus állításán kívül a templomra tett egyéb megjegyzéseit igen hitelesnek kell tartanunk. Ez pedig azért fontos, mert ebben a szövegben merül fel az a híres, sokat vitatottadat, hogy,, Dum igituredificaretur, magistri lapicide, de Grecia ducti erant. . .", 14 Amikor építették (a káptalant), kőfaragó mestereket hoztak Görögországból. A krónikabejegyzés időpontja biztosítja, hogy semmiféle közbeszúrás nem lehet, hiszen ez előtt — a XIII. század derekán — szüntette meg a pápa a görög kolostorokat Magyarországon. Az időpont miatt nem jöhet számításba Magna Graecia sem. 15 XI. századi építészetünk kialakulásánál feltétlenül tekintetbe kell vennünk a bizánci hatást; a korai és az erőteljes antikizáló irányzat egyik okát is ebben kell látnunk. Az elmúlt években folytatott ásatás, amely feltárta az Erzsébet királynő 16 által alapított új káptalani templomot, a korábban megtalált párkánytöredéken kívül egy fejezetdarabot is felszínre hozott (171. kép). Ez az emlék stilisztikai szempontokból a palmettás csoporthoz tartozik. Kétségtelen, hogy a palmettás stílus elemei a provinciális bizánci, különösen az itáliai szobrászatban fedezhetők föl. A magyarországi emlékek jó része párkány, összeállításuk pedig a klaszszikus architráv csökevényes változatát mutatja, mint ezt egy pilisi töredéken nyomon követhetjük. Egyes darabok, így a szekszárdi vállkő bizánci stílusú részletei, kis méretű mellképe a stílus eredetének magyarázatához jó kiindulópontot nyújtanak. E korszak művészetéről annyit bizonyosan állíthatunk, hogy a bizánci művészetnek nemegy emléke kerül a XI. század második felében Magyarországra, így Monomachos koronája, az esztergomi staurotéka stb. Egyesek szerint a Szent Istvántól, mások szerint a velencei Péter által alapított, kezdetben Péternek szentelt káptalan építkezései nagyrészt László király uralkodása idején zajlottak le, amire pénz- és halászati jövedelemadományok is utalnak. 17 A nagy mű építése sok évig elhúzódott, 18 így még az Óbudán talált, szétszóródott XII. század eleji díszítő köveket is inkább az épületek befejezéséhez, mint átépítéséhez kell számítanunk. 23* 355