Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN
Az akantuszleveles faragványok Erre mutat az is, hogy a XIV. században az épület annyira romos állapotban van, hogy nem építik át szokásszerűen, hanem mellette emelik az új templomot. 19 Az emlékeket a díszítés azonos motívuma, az antik építészetből származó akantuszlevél hasonló felfogása köti össze. Jelentékeny részüknek még a faragásmódja is megegyezik, tehát joggal beszélhetünk azonos műhelyről. Sőt, miután főleg királyi alapításokkal hozhatók kapcsolatba, királyi műhelyről. 20 Kétsoros, szár nélküli akantusz díszítést találtak az óbudai Fő téren a feltöltésben, és valószínűleg párkány szerepét töltötte be (173. kép). Ugyancsak Óbudán, a Nagyszombat utca közelében került elő egy akantusszal díszített oszlopfő (172. kép), melyhez hasonló, de szárakból kibontakozó díszítéssel is élénkítve, a budai vár egyik kertjében bukkant fel mint kertdísz. A két oszlopfő méretei arra engednek következtetni, hogy esetleg ugyanabból az épületből valók. Lapos pilaszterfejezet került elő a Sáros fürdő forrásánál épített falból. Két sor akantusz felső sorának leveleit a későantik korinthoszi oszlopfőkről és frízekről ismert szárak választják el (174. kép). A pilaszterfő legfelső része letöredezett, valószínűleg ezt is akantuszsor díszítette. Ugyancsak Budapestről származónak kell tartanunk a Sáros fürdői pilaszterfő párdarabját, melyet a szentendrei Anna-majorban, a Hauszmann-villában helyeztek el. Az ugyanitt kertdísznek beépített számos budavári töredék arra enged következtetni, hogy ez is a budai Várból származik, ahol a barokk palota építésekor a feltöltéshez használták. Ez- a feltevés annál is inkább valószínű, mert ugyancsak a budai Vár keleti oldalán, pillérmaradványokba másodlagosan befalazva két szárral tagolt, egymáshoz kapcsolódó akantuszfejezet maradt meg. Egy rézsűs oszlopkapu-pillér fejezeteit alkották (175 -176. kép). Elhelyezésük szerepe keltezésükhöz további adatokat nyújt; csak XII. századiak lehetnek. így a kockafejezetekkel együtt a palotában lelt román emlékek száma négyre nőtt. E nem eredeti helyükön fellelt kövek másodlagos elhelyezéséből inkább csak a számbeli megoszlás alapján, mint közvetlenül tudunk következtetést vonni. Óbuda és a tabáni völgy dunai torkolata tűnik úgy, mint az emlékek széthurcolásának központja, ez különben megfelel a településtörténeti helyzetnek is. Ezt a helyszínt valószínűsíti egy további, XI. századra keltezett emlék, a Rudas fürdőből származó arkangyal. A vári Nádor utca 7-ből kibontott, szárból kifejlődő indás párkányfríz-töredéke a XI. századot megelőző építkezésekből származhatott. 21 Az akantuszos félpilaszter és az arkangyal felfedezésének azonos helyszíne szerény adalék ahhoz a feltevéshez, hogy ugyanabból az épületből származnak. Már ezen emlékek összefüggéséből és különszerűségéből több épület, — korszakunkat ismerve — templom létezésére kell következtetnünk, így igen nagy fontosságot kell tulajdonítanunk az emlékek keltezésének, amit viszont csak a stíluskritika oldaláról közelíthetünk meg. Az előző akantusz díszes emlékekkel szemben a jobb faragású, erősen antikizáló esztergomi oszlopfőknek legfontosabb és legkvalitásosabb csoportja III. Béla esztergomi építkezéseiből származik. Ezektől függetlenek a sokkal durvább budai akantuszos fejezetek, amelyek legközelebb az 1100 körül készült milánói és paviai példákhoz állanak, 22 és több mint fél évszázaddal megelőzik az esztergomi fejezeteket. Egyetlen esztergomi emlék, egy pilaszterfejezet töredéke 172— 173. Akantuszdíszes oszlopfő ós párkány tő Óbudáról, XII. század eleje