Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

A források és kőemlékek tanúsága Pestről ra. Nyilván már a legkorábbi időktől kezdve búcsújáróhely volt, ahova II. Ulászló betegségekor télvíz idején Anna királynő fogadalma szerint — mezítláb akart elzarándokolni.

31 Nem sokkal jobban állunk a többi XI. századi templom, települési központ helyének vagy maradványainak ismeretével. A pesti plébánia, a Mária-templom helyét ismerjük, sőt a körülötte elterülő XI. és XII. századi temető néhány sírját is feltárta Nagy Lajos a harmincas években. Ugyancsak Anonymusból ismerjük a település első eseményeit; a pesti várat Taksony vezér Bila és Boksu (volgai) bolgár uraknak adta, akik izmaelita népeik kétharmadát rendelték a vár szolgálatára. Ez a vár nem lehetett más, mint a pesti római Castrum. Feltárt alapfalai közül az északi torony kitörő kapujának megszükítése teljesen más építési technikát mutat.

12 Elszedése és megállítása késő középkori. Valószínűleg egy középkori ház pincéjének használták és akkor szűkítették az átjárást. A templom építésének korára nézve a nagyobb Gellért-legenda adja a legkorábbi kiindulást. Nem véglegesen, de itt temették el a pesti Mária-kápolnában Szent Gellértet. Ezek szerint a templom 1046-ban már megvolt. Ebből a templomból származhatik az a szalagfonatos keretkő, amelyet az új templom építésének idején koragótikus bordává faragtak át, igazolva, hogy a korai templom egészen addig fönnállott. Emlékei csak a következő, úgy látszik, teljesen átépített román kori templomnak vannak. Az egyik utóbbi feltárásnál (1944) előkerült egy kisméretű barbarizálódott római oszlopfejezet, amelyet sem a római, sem a román emlékek sorában nem lehetett elhelyezni. így lehetséges, hogy az első praeromán templomból származik. A román templom déli fala belevágott a Castrum falába. Fel kell tehát tennünk, hogy a második megnagyobbított román templom építésekor a castrumot már elbontották. Ez megfelel az adatok hiányának, miszerint Pest tatár ostrománál erről a várról vagy erődítésről egyik leírás sem tud. Valószínű viszont, hogy az első kisebb kápolna még a vár belső déli szélén helyezkedett el. A római falak maradványainak sima felszíne tervszerű középkori bontásról tanúskodik. A középkori szintek viszonya ehhez a bontási felszínhez adná meg a vár lebontásának annyira fontos időpontját. A várfalhoz kívülről csatlakozó középkori épületek alapozásába XIV. század eleji sírokat vágtak be. Ekkor a Castrum-falak, sőt az utána készült kőépületek már régen 30m római kori falak középkori falak 170. Az óbudai Viktória téglagyár hülyén feltár! kolostor alapfalainak rajza