Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Pesten az állat vásárok voltak nevezetesek, amelyekre főként a Duna-Tisza közi Kunság gazdag állatszaporulatát hajtották fel.

174 Volt vásártér Óbudán is, melynek vámját 1212-től 1255-ig a prépost élvezte. Ezen a XIV. században csütörtöki heti vásárt tartottak.

175 Hogy a bazilika névünnepén, Péter-Pálkor a prépostnak sikerült-e új országos vásárt kivívni, arról nem maradt feljegyzés. Buda-Pesten árusítás nem csupán a napi és heti piacokon, valamint az országos vásáron folyt. Esztergom 1288-i vámszabályzatából tudjuk, hogy ott a káptalan a vásárokon kívül vámot szedett az „ablakkal" rendelkező kézművesek, az utcai pékek, valamint a bort és sört árusító ,,tivornyá"-k (taberna) után is.

176 Későbbi adatok szerint megvoltak ezek Budán is, csak 1255ben, az épülőfélben levő városban még nem lehetett vámot kivetni rájuk, a század végére pedig még a vásárvám is vitatottá vált. A vásárvámtól nem volt független a révvám, amely az átkelő kereskedelmet, és a vízi vám, Rév amely a Duna hajóforgalmát fölözte le. A réven vitték ugyanis át a vásári áruk jelentékeny részét. A pesti rév legnagyobb értéket jelentő forgalma az erdélyi sóból adódott, amelyet ebben a korban már jórészt tengelyen szállítottak a szegedi és szalacsi (Bihar megye) sóközpontokból. A révvám a II. Géza-féle adománylevél jogán a budai káptalant illette, ami gyakorlatilag a révpénz harmadrészét, valamint a szállított só három százalékát jelentette.

177 Az erősödő pesti polgárság, főként pedig az önálló vezetőséggel rendelkező révész- és hajószövetség ezt természetesen nem nézte jó szemmel. A pereskedés már 1246 előtt megkezdődött amiatt, hogy a káptalan nem ismerte el a pesti Harcok a révtelepesek só vámmentességét. A pert IV. Béla 1246-ban azzal a megokolással döntötte el a káp- mmert talán javára, hogy a só vám alól a sót szállító királyi kamarai alkalmazottak sem mentesek. Újabb pereskedés robbant ki 1268-ban, amikor a káptalan rájött, hogy a révészek és hajósok összejátszanak a szállítókkal, éspedig a sót fekete fuvarral, a káptalani tiszt és vámszedők háta a Budát látogató kereskedők lakóhelye çf- vámhelyek a nyugati kereskedők útján árumegállító hely a budai dénár első előfordulásai Buda jogát elnyert helységek Budára költözők származáshelye K.ÖRÖ3 megyék, amelyekben a budai káptalan hiteleshelyi működést folytatott A BD3 ^---^^^^^PÍU sr /(

Gyffr KOMÁROM G Y 0 R Banhida 162. Pest-buda forgalma a XIII. században