Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Mint említettük, a délnyugat északkeleti irányú Szombathely tér volt a város először megtelepült része. Innen vezethető le a tervszerű városalaprajz (158. kép). A Szombathely térről négy utca indult ki délkelet felé. Az utcákat a Várhegy egyenes, bár enyhén hajló délnyugati oldalával hozták párhuzamba, kivéve a negyedik, a Duna felőli utcát (a Táncsics utcát és délkeleti folytatását), mely mindenütt követi a Várhegy szabálytalan északkeleti peremvonalát. Minthogy a hegy tömb délkelet felé keskenyedik, a három párhuzamos utca sorra hegyes szögben belefut a Várhegy Duna felőli peremét követő utcába. Minden ilyen hegyesszögű utcatalálkozásnál szükségszerűen tér keletkezett, mely meghatározta a középületek helyét. Északról dél felé haladva az első utcatalálkozás a mai Hess András tér. Itt épült fel a domonko- Domonkosok sok Szent Miklósról nevezett kolostora. A kezdeményezők bizonyára a pesti domonkosok lehettek, akik IV. Béla mongol kori politikájának nagy támogatói voltak mind a hírszerzésben, mind az erődített építkezésben. Vári kolostorukat is úgy építették fel, hogy egy bástyarészt kaptak meg, és a várfalra kiugró templomszentélyük bástyaként szolgált. Építkezésüket 1254-re már be is fejezték, mert ez év májusában itt tartotta a domonkos rend egyetemes nagykáptalanát. A hely jelentőségét mutatja, hogy a korábbi nagy káptalanokat többnyire a két rendi székhelyen, Bolognában vagy Párizsban, egy-egy alkalommal pedig Kölnben, Montpellier-ben és Londonban tartották, Buda után pedig Milánó, Párizs, Firenze és Toulouse következett A budai nagykáptalan alkalmával a kolostorban keresztelkedett meg a kunok ,,nagyfejedelme" és felesége, Kun Erzsébetnek, V. István feleségének szülei, és ekkor választották meg a rend ötödik generálisát, Humbertus de Romanist. A kolostor mellett a domonkosok felügyelete és védelme alatt jámbor világi nők, úgynevezett beginák éltek.

30 Azt az utcát, ahol a kolostor izmos tornya emelkedik (a mai Táncsics utcát és Hess András téri folytatását), Szent Miklós utcának nevezték. A belé futó egyenes utca (a mai Fortuna utca) legkorábbi ismert neve Media piatea, vagyis Közép utca

31 bizonyára azért, mert a Szombatkapun bejövök és a város központja felé igyekvők számára ez volt az arany középút, melytől balra is, jobbra is kitérőre kényszerült az utas. A Szombatkapu felé szélesedő főút a magyar városok 15S. A budai Várhegy betelepülése a XIII. százai! második felében