Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

csordahajtó útjait juttatja eszünkbe; ezen, mintegy főéren át érkezett, és fokozatosan oszlott szét naponta kétszer a be- és kihajtott jószág. A következő párhuzamos utca nevét — Olasz utca (ma Országház utca) — csak a Zsigmondkorban ismerjük meg, amikor itáliai olasz lakói is voltak. Olaszok azonban már a XIII. század második felében feltűnnek Budán. A Margit szentté avatási pöréhez megejtett tanú vallatás alkalmával 1276-ban a budai Rubin fia Márton és a velencei Artolf kereskedő tolmácsolt olasz nyelvre. Minthogy a tatárjárás előtt Óbudának volt olasz lakossága, felmerül a kérdés, hogy az első olaszok nem innen költöztek-e az utcába. Az Olasz utcának korszakunkban csak egy lakóját ismerjük. Itt állott háza a XIII. század második felében bíróságot viselt Kunc ispánnak, mely róla fiára, Kunclinra, s a XIV. század végén Bernardi Ferenc olasz kamarabérlőre szállt.

32 Boldogasz- Ahol az Olasz utca (Országház utca) megközelíti a Duna felől eső Szent Miklós utcát (Hess szony-tempiom András tér), ott alakult ki a városközpont. A két utca összeszoruló köze kezdetben valószínűleg beépítetlen tér volt, mint ma (Szentháromság tér). A tér dunai oldalán szentéllyel a bástyára épült fel a Boldogasszony-templom: 1248-ban elkezdett építését a hatvanas évek végén fejezték be, mert egy 1269-i dátumot viselő, de 1270 táján hamisított oklevélben azt írják, hogy újonnan épült (noviter fabricata). Az osztrák rímes krónika egykorú szerzője kiemeli a budai „Münster" szépségét Vencel 1301-ben történt budai bemutatásának leírásával kapcsolatban: Si fuorten in an der Zit in ein schoene Munster wit, daz ist gewiht und erbouwen zeren Unser Frouwen. A templom mögött temető volt, az előtte levő téren pedig a napi piacokat tartották, amelyek vámját az épülő templom kegyuraságával együtt — IV. Béla már 1255-ben odaadta a szigeti domonkos apácáknak.

33 A város leghosszabb párhuzamos utcája, a Mindszent utca (Úri utca) a Mindenszentekről nevezett kápolnáról kapta nevét.

34 (Helyét közelebbről nem tudjuk megjelölni). Ahogy a hegytömb délkelet felé szűkült össze, úgy közelített egymáshoz a hegy nyugati peremével párhuzamosan haladó Mindszent utca a keleti peremvonalat hajlékonyan követő utcával (itt ma Tárnok utca), s a kettő egyesülése helyén nagy háromszögletű tér jött létre (a mai Dísz tér). Kezdetben a két utca köze be sem épült; először az északi háztömb épülhetett fel, amelyben a középkori Városháza állt (a volt Vármúzeum helyén). A fennmaradó tér közepe táján a XIV. század közepén emelték a Szent György-templomot, amelyről a teret a középkorban Szent György térnek nevezték (nem azonos a mai Szent György térrel !).

35 A tágas téren országos vásárokat tartottak. IV. Béla már 1255-ben eladományozta az évenként tartott várbeli vásár vámját ugyancsak a margitszigeti apácáknak. Az országos vásárt kezdettől fogva Kisasszony napja (szeptember 8) nyolcadain tartották.

36 A vásártér elárusító bódéinak helyén utóbb épült ki a Szent Györgytemplom és a Városháza között levő négy kisebb háztömb. A tér déli végén a Várhegy erősen összeszűkült, és délkelet felé alacsonyabb szinten folytatódott. Kétségtelen, hogy a magasabb szintű, szabályos utcahálózattal rendelkező hegytömb volt az, amelyet 1247-ben egységesen megszálltak. Lehetséges, hogy „Pestvár" 1255-ig elkészült fala még csak ezt a magasabb szintű települést kerítette be korszerű erődvonallal, és ebben az esetben az is feltehető, hogy a tér végét kapu zárta el. Erre enged következtetni, hogy innen háromfelé vitt az út: Kelenföld, Váralja és Lógod felé. E magasabb szintű település egységére mutat az is, hogy a Boldogasszony-templom pontosan a Szombatkapu és Várhegy szűkülete között épült. Ettől a szűkülettől délre mintegy tizenöt méterrel alacsonyabb szinten folytatódott a Várhegy. Az 1247-i megszálláskor ez még nem települt be, de az ásatások eredménye szerint hevenyészett márgafallal erősítették meg, és a felszínen a szikláig hatoló vermeket vájtak, bizonyára gabona tárolására. Ez az elő vár kezdetben arra szolgálhatott, hogy a környék lakossága egy új tatárjárás esetén menedéket találjon benne, egyben útját állta annak, hogy az ellenség a gerincről támadja a várost. A Várhegyet déli, lealacsonyodó végénél a Kelenföldi kapuval (1302: porta Kereinfeuld) zárták le, melynek alapfalait nemrég találták meg a déli körbástya helyreállításakor.

37 Az ötvenes években került sor a déli részen való megtelepedésre. E rész 1247-nél későbbi megszállására mutat, hogy az itt levő épületeket később említik, mint a Várhegy magasabb szintjén levő építményeket. A betelepítés időpontjára nézve többé-kevésbé útbaigazítást ad Tapolcsányi Péter 1276-ban tett vallomása, amely szerint ő tizennyolc tizenkilenc éve, tehát az 1257 58. években költözött fel Budára; háza is volt valahol ezen a részen.

38 Az alacsonyabb szint zárt beépítése a Vár szűkületénél, a Szent György tér déli végénél kezdődött. E helyen két utcát nyitottak, nem a Szent György tér két oldalának folytatásaként, hanem a Várhegy hajló peremvonalát követően.