Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

nap vásárt tartani", arra is lehetne következtetni, hogy az árumegállítás jogát Pest lakói már 1231-ben elnyerték, és most csak megújították. Ez esetben már az eredeti privilégiumban is szerepelhetett a jobb parti Kispest hasonló jogaira vonatkozó kitétel, bár ez utóbbi pont éppen 1244 körül vált különösen időszerűvé. IV. Bélának ugyanis 1244-ben már komoly tervei lehettek a Várhegy kifejlesztésére. Ez a kifejlesztés pedig lényegében a két szomszédos védetlen városközpontnak, Óbuda igazgatási központnak és Pest kereskedelmi központnak egyesítése és a védett Várhegyre való telepítése volt. Mint láttuk, a király már 1241-ben feltelepítette a zágrábi polgárokat egy régi földvár terüle- A Várhegy tére, a Grée-hegyre. Alig képzelhető, hogy ugyanez a gondolat fel ne merült volna benne Pest- betele

P

ltese Budával kapcsolatban 1243-ban, amikor a tatárok visszafordulásának híre Magyarországra ért. 1243-ban a mongolok Borku mellett szétverték Csernyigovi Mihály kijevi nagyfejedelem fiának, Rosztiszlávnak a seregét, Rosztiszláv a vészhírrel Magyarországra menekült; IV. Béla szövetségest keresett, és az ifjú fejedelmet összeházasította leányával, Annával, a „tatárok viszszafordulásának" hírét pedig lóhalálában közölte nagybátyjával, Bertold aquileiai pátriárkával. Bertold a hírt tüstént továbbította az újonnan megválasztott IV. Ince pápának, mire a pápa még ez év július 21-én megbízta Bertoldot, hogy hirdesse meg a keresztet a mongolok ellen Németországban, a kereszteseket pedig utasította, hogy gyülekezzenek Magyarországon.

7 157. Az 1244. évi kiváltságlevél I. Károly-kori átiratának könyvtáblából kifejtett töredéke