Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

III. A BUDAI VÁR ÉS POLGÁRVÁROS KIÉPÜLÉSE 1. ÚJJÁSZERVEZÉS - ÁTTELEPÜLÉS Üszkös romok, eltemetet len hullák és emberhúsra szokott farkascsordák fogadták 1242 tava- Újjáépítés szán az első éhező embereket, akik erdei rejtekhelyükről előmerészkedtek. A Pestről elmenekült domonkosok, alighanem Székesfehérvárt sértetlenül vészelve át a pusztulást, az elsők között voltak, akik átkeltek a Dunán. Leégett templomukban az oltár előtt a sok hulla között egy összekaszabolt testű és szétvert koponyájú holttestben öreg rendtársuk, az egykori Búzád bán tetemét ismerték fel, aki egy évvel azelőtt futás helyett a kolostorba menekültek istápolását választotta.

1 Hasonló kép tárult a menekülésből szerencsésen visszatérő városlakók szeme elé. A romok eltakarítása és az újjáépítés lett volna minden munkaképes ember első teendője. Ennek azonban sok akadálya volt. A Dunától keletre 1241-ben nem volt aratás, 1242-ben országszerte elmaradt a vetés, 1243-ban pedig az első termés java részét sáskajárás pusztította el. Magyarországon soha nem látott éhínség támadt. A különféle ínségeledeleken, gyökereken, gumókon, fakéregliszten tengődő lakosság igyekezett a folyók mellé húzódni, ahol hal mindig akadt, de távolról sem annyi, amennyi az egész lakosságot el tudta volna látni. Az éhező, legyöngült emberek között fertőző betegségek léptek fel, és tömegesen szedték áldozataikat. A testi elesettséghez állandó rettegés járult: ,,Jönatatár!" A veszedelem minden nap nyakukra zúdulhatott, és nem volt, aki feltartóztassa. Ebben a reménytelen helyzetben IV. Béla lankadatlan szervezőmunkája nyomán kezdett a közbiztonság helyreállni, a termelőmunka és az újjáépítés megindulni. IV. Béla országépítő munkájában nagyobb mértékben támaszkodott a városokra, mint elődei. Felismerte, hogy a városoknak — amellett, hogy adójukkal és kereskedelmi forgalmukkal a királyi kincstár legbiztosabb pénzforrásai — a honvédelemben is kiemelkedő szerepük van. A tapasztalat azt mutatta, hogy jól megerősített városok ellent tudtak állni a tatárok ostromának; emellett a falusi csoportipar pusztulásával a városi kézművességre hárult a fegyvergyártás, kivált a korszerű számszeríj és páncél készítése. Végül nem volt elhanyagolható a király hadserege számára a városok által kiállított páncélos katonaság sem. Természetes, hogy a király a városi fejlődést szabadságok adományozásával is igyekezett elősegíteni. Már 1242-ben, dalmáciai tartózkodása alatt sorra megerősítette és gyarapította a tengermelléki és szlavóniai városok kiváltságait. Még ez év novemberében elrendelte, hogy a zágrábi telepesek költözzenek fel a Gréc-hegyre, ott építsék fel városukat, és serege számára tíz jól felfegyverzett katonát állítsanak ki. 1243-ban megerősítette az esztergomi polgárok, az idevaló örmények, a szepesolaszi és zólyomi telepesek, 1244-ben megállapította a körmendi, és megerősítette a korponai telepesek kiváltságait,

2 s végül, de nem utolsósorban megújította a pesti telepesek kiváltságlevelét, mely a tatárjárás alatt elveszett. Ez a nevezetes 1244-i szabadságlevél ugyan a török megszállás alatt elkallódott, de szövegét p

f

st szabadtöbb XIV—XVI. századi hiteles átirat híven megőrizte (157. kép). Szövege a pesti telepesek sa

ff

levele (hospesek) alábbi jogait és kötelességeit foglalta írásba: 1. A király által vezetett hadjáratokra tíz nehéz fegyverzetű katonát tartoznak állítani. 2. Az ország határain belül minden vám alól mentesek, kivéve a harmincadvámot és a budai káptalan által szedett sóvámot. 3. Szőleik után nem fizetnek csöböradót. 4. A királyi méltóságviselők erőszakkal nem szállásolhatják be magukat hozzájuk, és akaratuk ellenére nem vehetnek el tőlük semmit; a beszálló minden szükségest a szokott áron tartozik megvásárolni. 5. A telepesek nem adhatják el ingatlanaikat idegennek, csak olyannak, aki a helységben akar megtelepedni. 6. A gyermektelenek javaikat arra hagyhatják, akire akarják. 7. Szabadon vásárolhatnak birtokot, és az egyéves ellentmondási idő leteltével szabadon birtokolhatják.