Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

4. ÁLLAMSZERVEZÉS A DUNA KÉT PARTJÁN Milyen szervezet alá került az a vidék, amelyben Buda és Pest kialakult ? Fővárosunk a XIII —XIX. században Pest és Pilis megye területén feküdt. Pest megye a középkorban nagyrészt a Dunától keletre eső vidékre terjeszkedett ki, északon a Nógrád megyéhez tartozó Vácig, keleten a Zagyváig és Nagykőrösig, délen pedig a kun szállásokig és Fejér megyéig, amelynek solti széke Taksonyig felnyúlt, és amelyhez a Csepel-szigetet is számították. Átterjedt azonban Pest megye a budai oldalra is, 1327 után Budától le Tétény és Tardos vidékéig, korábban pedig még nagyobb területet ölelt fel, és hozzátartozott Borosjenő, Solymár, Üröm, Nyék és Tinnye, tehát Buda tágabb környéke is. Pilis megye kezdetben csak a Duna-kanyar erdős-hegyes vidékére terjedt ki, Nagymarosnál átcsapva a Duna bal partjára is, 1327 után azonban Buda környékét is hozzászámították.

49 Ez a két megye annyira eltért a szabályos vármegyetípusoktól, hogy nem sorolhatjuk első alapítású vármegyéink közé. Mindenekelőtt kezdetben Pilis vár nem volt, és Pest vár sem tartozott a királyi ispánok által kormányzott várak közé. De nem ismerünk pilisi és pesti vár jobbágyokat és várnépeket sem. Ha Pilis megye történetét szemügyre vesszük, rá is jövünk sajátos fejlődésének magyarázatára. Pilis megye először csak mint Pilis ,,erdő" szerepei. így említi a Képes Krónika Könyves Kálmán-kori részében (1113 után); és mint II. Géza király erdejéről beszél róJa III. Orbán pápa 1187. évi bullájában. Már 1225-ben szerepel pilisi ispán, de hogy mit kormányzott ez az ispán, kiviláglik két 1285-i oklevélből, amely a pilisi erdőóvók földjét (terra custodum silve de Pylis) említi.

50 Jól tudjuk, hogy a királyi erdőuradalmak, mint Bakony, Zólyom, Torna, Sáros, Patak, 1200 körül nyerték el egységes szervezeti formájukat; vezetőik a kezdetben procurator-n&k címzett jószágkormányzók, később comes-ek, illetőleg ispánok voltak, akik alá tartoztak a királyi vadászterületet őrző erdőóvók vagy ardók, a vízóvókés azok a mezőgazdasági termelést folytató falvak, amelyek az erdőben időző királyi kíséret élelemellátását biztosították.

51 Világos ebből, hogy Pilis megye múltját nem vihetjük vissza az államalapítás korára, s kezdetben nem volt más, mint vadban gazdag királyi erdő. Ami viszont területét illeti, az Pest megye területével egy megyét alkotott, éspedig ugyanolyan Duna-kétparti vármegyét, mint fentebb Komárom és Esztergom, alább pedig Fejér megye volt. Ebből első pillanatra azt gondolhatnánk, hogy Pestvár volt a Duna-kétparti vármegye székhelye, annál is inkább, mert Anonymus említi, és olyan megjegyzést tesz a beköltözött izmaelitákkal kapcsolatban, ami megyeszervezésünk kezdeteire jellemző, hogy t. i. magukkal hozott népük egyharmadát megtartották, kétharmad részét pedig a vár szolgálatára adták. Pest várnak azonban — mint említettük nem voltak népei, és ispánja sem volt soha, mint ezt egy XV. századi oklevél nyíltan ki is mondja,

52 így híjával volt a vármegyei szervezet két alapvető elemének. Ha már most felmerül a kérdés, hogy melyik vár volt az, amelynek megyéje kezdetben felölelte Pilis és Pest megye területét, erre István királynak a veszprémi püspökség javára adott 1009-i oklevele megadja a választ. István király a veszprémi püspök alá rendelte egyebek mellett Visegrád vár megyéjét; alább pedig megmondja, hogy a püspöknek ad Visegrád vármegyében egy Duna-jobbparti falut, ott ahol az Apor ügy (Opurig) beletorkollik. Ma már tudjuk, hogy az Apor ügy a Bükkös-patakkal azonos, és ez a falu nem más, mint Szentendre, ahol a középkorban a veszprémi püspök kúriája állott.

53 A kétparti Pest megye eredetileg tehát Visegrád vármegye volt, a megye székhelye pedig Visegrád vár. De hogyan kell magyaráznunk azt, hogy István király egyebek mellett Visegrád és Fehérvár megyéjét adta a püspöknek, és amikor megismerjük az egyházmegye határokat, a veszprémi püspökség csak a Dunáig terjedt, mintha a két Duna-parti megye is ott végződnék? Valójában Fejér megye a Duna mindkét partjára kiterjedt, és nyilván kétparti volt a felette fekvő Visegrád megye is. Az ellentmondás abban leli magyarázatát, hogy amikor István király megállapította a veszprémi püspökség határait, a váci püspökség még nem állott fenn. A váci püspökséget később alapította István király a Duna—Tisza közének felső részéből, s területét négy szomszédos egyházmegyéből hasította ki: Nógrád megye alsó részét (utóbb nógrádi esperesség) Esztergomtól, Visegrád és Fejér megye Dunán-inneni részét (utóbb pesti és szigetfői esperesség) Veszprémtől, Csongrád megye Szegeden felül eső részét (csongrádi esperesség) Kalocsától és Szolnok megye Tisza-parti részét (szolnoki esperesség) Egertől. így alakult ki az a helyzet, hogy a váci püspökség öt félmegyéből állt, és fővárosunk területének jobb parti része a szigetekkel a veszprémi püspökség, bal parti része a váci püspökség alá került. Közigazgatás szempontjából azonban kezdetben mindkét part egy megyéhez tartozott, melynek székhelye Visegrád vár volt. Visegrád jelentőségét az adta meg, hogy felügyelt a Duna szorosának vízi és szárazföldi útjára, ugyanakkor vadászó erdei szinte a vár kapujában kezdődtek. Maga a XI. századi vár azonban sem a mai fellegvárral, sem a tévesen Salamonnak tulajdonított Megyeszervezet Budal'est környékén Visegrád vármegye Püspökségek határai Visegrád rár