Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

A pesti rév emlékei De nem kapott megyeszékhelyet vagy főegyházat a mohamedán kereskedőtelep, Pest sem, ami alighanem arra vezethető vissza, hogy a keletről nyugatra vivő szárazföldi utat Vácon át az esztergomi révhez terelték; emellett szerepe lehetett benne annak is, hogy István király a kereszténység elterjesztésének munkájában beleütközött a mohamedánok ellenzésébe. Rövidesen azonban Esztergomot is mellőzés érte, mert mint említettük — a jeruzsálemi zarándokúttal 1018-ban az európai szárazföldi forgalomnak olyan új útja nyílt meg Székesfehérváron át, amely elhomályosította a Duna forgalmát is. István király Fehérvárat tette meg az „ország közepének", ami külkereskedelmi csomópont mellett jelentette a világi kormányzás központját, ahová a törvénynapokra összejött az egész ország, s az maradt több mint kétszáz éven át. A fehérvári központ mindenesetre azt jelentette, hogy a Lengyel- és Oroszország felől az „ország közepe" felé vivő fő út átkelője ismét Pest lett. Ennek mintegy tárgyi bizonyítékául fogható fel az a két igen jelentős normann fegyverlelet, amely az Erzsébet-híd budai hídfőjénél a Dunából került elő. Az egyik egy ezüstberakásos egyenes kétélű kard, a másik egy hatszögletű vas lándzsahegy, melynek gazdagon aranyozott díszítése XI. század eleji viking készítményre mutat (152 — 153. kép). A mai Svédországot lakó normannok Kelet-Európában a X. században az uralkodók katonai kíséretében, testőrségében különféle neveken tűnnek fel: viking nevükből származik a X. századi szláv vitenz, s ennek XI. századi vitéz alakjából a magyar vitéz szó; rodh 'hajós' nevükből ered a rusz népnév, mely a magyar nyelvbe is bekerült, sőt még Páriz Pápai szótárában is szerepel oroz alakban 'ajtónálló, csatlós' jelentéssel; varég nevükkel jelölték a bizánci testőrséget varang formában, s ennek emlékei Magyarországon a Várong helynevek. Egyik válfajuk az ósvédben kylfingar, óoroszban Kolbjagi, bizánciban kulpinggoi néven többes számban említett katonáskodó népelem nálunk Kölpény helynevekben tűnik fel a határvidéken (ide tartozik a Száva melletti Kupinovo és az árvái Kolbin, azaz Kubín is).

48 A normannok zsoldos testőrként szolgáltak Bizáncban és a kazár fővárosban, de megjelentek a X, század vége felé alakuló orosz, lengyel és magyar fejedelemségek mellett is; István király „oroz" testőrségének parancsnoka Imre herceg, majd Péter lett. Ezek az északi „vitézek" mint zsoldosok nem állandóan szegődtek egy helyre, hanem olykor helyüket változtatták északi hazájuk, Novgorod, Kijev, Fehérvár és Bizánc között; a pesti rév, ahol talán egy tisztjük csónakostól a Dunába fordult, a kijevi útvonal átkelője volt, amelynek fontossága az 1046-os eseményekkel kapcsolatban újból megmutatkozott. 152— 153. Viking lándzsa és aranylemezzel borított díszes köpüje, a XI. század első évtizedeiből. Az Erzsébet-híd közelében a Dunából került elő