Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG
134. Korai avar sírlelet Megyei 1 határából delmi leletekben találta megkutatásunk. A farkasréti kardhüvelyhez tartozó üvegbetétes gombok viszont a bócsai körbe sorolt csepeli kardhüvely P alakú szíjtartó fülén találhatók fel. 51 A farkasréti lelet közelében a Törökbálinti út 15. alatti telken pár évvel ezelőtt egy másik kardmellékletes férfisírt ástak ki. A fegyveröv tömör bronzcsatja, körülnyírt, illetőleg préselt ezüstdíszei a Kiskőrös, város alatti temető anyagával mutatnak igen szoros kapcsolatot. A második farkasréti lelet a VII. század középső évtizedeiben került földbe. 52 Mindkét farkasréti lelet hármas útelágazás mellett fekszik. Északnyugat felé, az Ördögormot érintve a Farkasvölgybe vezet az út, majd tovább Budakeszi irányába, délnyugatra pedig a Budaörs Törökbálint felé vezető útvonal ágazik ki. Az utóbbi helyen a közelmúltban találtak rá korai avar kori temetőrészre. Kelet felé a Hegyalja úton a tabáni átkelőhelyhez jutunk. Innen egyelőre csak egy VIII. század végi sírleletet tartunk számon. 53 Nem vitás azonban, hogy az átkelőhelyet már az avar foglalás korában biztosították, és a VIII. századot megelőzően is használták. A farkasréti hármas útelágazásnál talált két VII. századi fegyvermellékletes egyes sírt a tabáni révhez vezető útvonalak biztosítását ellátó avar fegyveres csoport elhunyt vitézeinek tulajdoníthatjuk. Figyelmet érdemel, hogy a farkasréti hármas útelágazásnál honfoglalás kori sír anyaga is előkerült. 54 A tabáni révhez vezető útkereszteződést tehát az avar és a honfoglalás korban egyaránt biztosították. A tabáni révtől északra, a Duna menti útból egyrészt a mai Attila körút, másrészt a Várhegy északi oldalán a Csalogány utca vonalában ágazott ki északnyugat, illetőleg nyugat felé egy-egy útvonal, amelyek a Városmajor tájékán találkoztak, innen Nagykovácsi felé vezetett az útvonal. A nagykovácsi -tabáni útvonalat az őskortól kezdve használták; míg a Csalogány utcai elágazást a római kortól kezdve tarthatjuk számon. Avar kori emlékek eddig hiányoznak a Duna felé villaszerűén előágazó nagykovácsi útvonal mellől, általában a II. kerület területéről. A kutatást azonban itt sem tarthatjuk lezártnak. P]rre figyelmeztetnek a Kuruclesi dűlőben talált honfoglalás kori sírok, 55 amelyek lelőhelyét elsősorban az avar időkben is használt tabáni átkelőhely, illetőleg a hozzávezető útvonal határozza meg. A Duna menti útvonal mentén észak felé tovább haladva, a József-hegy keleti oldalán találunk avar kori lelőhelyeket. A József-hegyi kavicsbányából még a múlt század nyolcvanas éveiben szolgáltattak be kerek át metszetű, nyitott végein kiszélesedő, tömör bronz karperecpárt. 56 A karperecek megfelelőit az üllői II. temető 31. számú sírjából, valamint az alattyáni temető 184 számú sírjából hiteles leletösszefüggésben ismerjük. 57 A fenékpusztai kevert anyagban is számon tartunk egy hasonló példányt. Üllőn a karperecek VIII. századi környezetben kerültek elő, ami a József-hegyi és fenéki bronz karperecek használatának idejét is megadja. A József-hegytől északra, a közeli Mátyás-hegy alatt ágazott ki az egykori limes-útból a Bécsi út nyomvonalát követő és szintén az őskorig nyomon követhető útvonal, amelynek a
