Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

solymári völgybe forduló szakaszát tarthatta szemmel a Pilisborosjenő területén megszállt avar csoport. A Szőlő utca és a Kiscelli utca találkozásánál előbb már említett korai avar temető népének téli szállásai a Bécsi úttól a Dunáig, valamint az óbudai tábor és amfiteátrum között, a római tábor egykori déli canabae-ja helyén jelölhetők ki. A déli canabae a római időkben sűrűbben csak a Selmeci utca Perc utca vonaláig épült be. Az amfiteátrum északi szomszédságában a lazább beépítés nagyobb üres felületeket szabadon hagyott, ahol valamely lovasnép téli szálláshelyéül szolgáló sátortábor fölverhető volt. Arról sem feledkezhetünk meg viszont, hogy a türk követeknek egykori bizánci forrásban ránk maradt elbeszélése alapján a magyarországi VI VII. századi avar birodalomban a belső-ázsiai avarokhoz csatlakozott olyan keleti népelemek jelenlétével is számolhatunk, amelyek bevándorlásuk előtt zártabb, városi jellegű telepekben éltek.

58 Ez a lehetőség újból felveti a Dunántúl megszállásában részt vett segédnépek, ezek sorában eftalita népelemek szerepét, A Szőlő utcában temetkező avar csoporttal kapcsolatban a szemben levő pesti oldalra is szükséges azonban egy pillantást vetnünk, ahol az Angyalföldön, a Róbert Károly körút két oldalán, a Tüzér, illetőleg Üteg utcák mentén egy VI. század végi, VII. századi temetőrész határolható körül, amelyet az egyszerű nagygömbös, illetőleg fordított piramis alakú, csüngődíszes arany fülbevalók jellemeznek (133. kép). A nemes anyagú ékszer mindkét formai változatának területben legközelebbimegfelelőit a Phokas éremmel (602 610) keltezett szentendrei leletből ismerjük.

59 A Tüzér utcai—Üteg utcai temető éppen úgy, mint a Csepel-szigeti korai temetőké, Baján korának gazdagságát tükrözi. A Szőlő, illetőleg a Tüzér és az Üteg utcák mentén temetkező avar csoportok a Hajógyári sziget és a Vörös vári út meghosszabbított vonala közt kijelölhető átkelőhely budai, illetőleg pesti hídfői közelében ütöttek szállást, Az átkelőhely folytatását a budai oldalon az egykori Viktória-téglagyár területén keresztülhaladó útvonalban követhetjük egészen a Bécsi út nyomvonalán haladó útig. A Viktória-téglagyár területéről a múlt század hatvanas éveiben aranysodronyból font gyöngycsüngős függőpárt jegyzett fel az irodalom.

60 A csupán leírásból ismert aranyékszer a mártélyi és dévényújfalusi (Devinska Nová Ves) fonatos karikájú, gyöngycsüngős fülbevalókat idézi, és feltételesen a késői avar kori emlékanyag sorában tartható számon. Óbudáról különben, közelebbi lelőhely nélkül, még egy tipikus késői avar kori arany fülbevalót közölt az irodalom.

61 Óbuda felett az Aranyhegyi-patak déli oldalán nyugat kelet irányú római eredetű útvonal vezetett a Solymári-völgybe. Az útnak valószínűleg a Duna-parthoz is volt leágazása. Az említett útvonal mellől, az Aranyhegyi-árok menti korai császár kori temető területéről, késői avar kori áttört díszű bronzveretek kerültek elő szórványosan, a temető egyik kútjából pedig avar 135. Kézzel formált agyagedények VIII. századi avar temetőkből (Budapest)