Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gyalmos János BEVEZETÉS

főszerkesztői előterjesztést. Kimondta, hogy Budapest története az őskortól napjainkig kerül feldolgozásra, amelyben az újabb kori fejlődés bemutatása a régmúlt ábrázolásával egyensúlyban van, ezért a négy kötetre vonatkozóan a következő kötetbeosztást hagyta jóvá: az I. kötet az őskortól Buda török kézre jutásáig (1541), a II. kötet a szabadságharc leveréséig (1849), a III. kötet az őszirózsás forradalomig (1918), a IV. kötet napjainkig. A feldolgozásban előírta kettős cél követését, egyrészt a tudományos pontosságot és hűséget, az ideológiai tisztaságot, másrészt a fejlődés sokoldalúságát ábrázoló, könnyen érthető, világos előadásmódot. A várostörténet egyes korszakain belül a következő felépítést látta kívánatosnak: a feldolgozás induljon ki a helyrajzi állapotból, annak vizsgálatában a mai Budapestet vegye alapul, amennyiben az összefüggések megvilágítása céljából indokolt, kiterjedhet a főváros környékére is, ezt kövesse a gazdasági és társadalmi fejlődés ábrázolása, ezután mutassa be a politikai és szervezeti alakulást, az egészet pedig zárja a város művelődési helyzetének, valamint általában a városi életnek a képe. Felhívja a figyelmet az országos történet és a várostörténet közti különbségre és arányra: az országos viszonyok utalásszerű ábrázolása természetesen megengedett, de csak akkor, amikor Budapestnek az országos történetben elfoglalt helyzete kerül bemutatásra. Felhatalmazta az egyes kötetek szerkesztőit, mivel a kötetek gazdagon ellátottak várostörténeti képekkel, ábrákkal, térképekkel, hogy a megadott terjedelemben ezek összeállításáról a szerzőkkel egyetértésben gondoskodjanak. 5. A szerkesztő bizottság folytatólagos teljes és részleges ülései során megvitatta az egyes kötetek részletes megírási tervezetét és jóváhagyta azokat. Már az I. kötet megírása indulásakor a szerzők egyöntetűen jelezték, hogy a megadott beosztást — tekintettel a főváros történetét felölelő nagy időszakra — képtelenek megtartani, és javasolták a terjedelem méltányos növelését. A szerkesztő bizottság a szakvélemények meghallgatása után egyetértett a javaslattal, ezzel pedig tudomásul vette az I. kötet két részre bontását, miként az az 1942. évi félbemaradt Budapest története kiadásában is előfordult. Ezt követően felmerült Budapest a török hódoltság idején című tanulmánynak az I. kötet második részéhez csatolása, mivel a másfél évszázados török uralom megszűnésével a főváros szinte teljesen elpusztult, az újjáépítés és benépesítés pedig új korszakot jelentett életében. Ugyancsak indokoltnak látszott, hogy a II. kötet záró fejezete — Budapest története a márciusi forradalomtól a szabadságharc bukásáig — kerüljön át a III. kötetbe, mivel így a hűbéri gazdasági és társadalmi rend felbomlásával végződik a II. kötet. A szerkesztő bizottság hozzájárult a kötetek beosztásának módosításához. Ugyancsak tudomásul vette a IV. befejező kötet többször megismételt részletes tervezetének tárgyalásain kialakult nézetet, hogy a kötetet két részre kell bontani, és az első rész záruljon Budapest felszabadításával. így azután indokolttá vált a IV. kötet második része: a szocialista fővárossá alakulás bemutatása. Különböző kiadási és anyagi — nehézségek miatt a szerkesztőkkel és munkatársaikkal csak 1970. második negyedében sikerült szerződést kötnie a Budapesti Történeti Múzeumnak mint a kiadványsorozat gondozójának. Az I. és II. kötet megszerkesztett kéziratai birtokában 1971. június 25-i teljes ülésén a szerkesztő bizottság döntött a kötetek számáról és korszak-beosztásáról. A Budapest története című kiadvány hat kötetből áll a következő beosztásban: I. kötet: Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig (1301) II. kötet: Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején (1301 1686) III. kötet: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig (1686 1848) IV. kötet: Budapest története a polgári forradalomtól a dualizmus végéig (1848 1918) V. kötet: Budapest története a két forradalom időszakától a felszabadulásig (1918 1945) VI. kötet: Budapest története a felszabadulástól napjainkig (1945 1975) A főváros történetére vonatkozó kutatások természetesen tovább folytak és folynak elsősorban a Főváros Tanácsa erre hivatott intézményeiben: a Budapesti Történeti Múzeumban,

26 a Fővárosi Levéltárban

27 és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban,

28 de az említetteken kívül a különböző szaktudományágakban is eredményes tevékenység tapasztalható. A különféle tudományos szakfolyóiratokban közzétett várostörténeti értekezések és a megjelent országos történeti, de várostörténeti adatokat is tartalmazó önálló tanulmányok, ha nem is olyan szép számban jelentek meg, mint az összefoglaló Budapest története megírását előkészítő időszakban, hozzájárultak a főváros történetéről alkotott kép árnyaltabbá válásához. A Budapest története kiadvány az eddigi várostörténeti kutatások eredményeinek összegezését kívánja adni, azt a tudományos összefoglalót, amellyel a hazai várostörténetírás mind ez