Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gyalmos János BEVEZETÉS

ideig adós maradt. De nem szándékszik természetesen a további kutatásokat lezárni, hanem inkább felhívja a várostörténet kutatóinak figyelmét a még vitatott, el nem döntött részletkérdésekre, és így voltaképpen a további várostörténeti kutatások megindítója, ösztönzője óhajt lenni. Ez magyarázza azt, hogy a szerkesztő bizottság a tudományos kutatás szabadságát tiszteletben tartotta, és nem bocsátkozott bele a lényegét nem érintő, a részletkérdésekben itt-ott megnyilvánuló szakmai véleményeltérések eldöntésébe.

29 Budapest, 1972. február Oyalmos János JEGYZETEK ' A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya 66.451 leltári szám alatt őrzi a könyvet. Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései. TBM XVIII. (1971) 59; Először Podhradszky József adta ki 1833-ban Eredeti két magyar krónika címen, majd ismét a Mon.

Hung.Hist. III. 1857. kötete közölte (1951). Horváth János: A reformáció jegyében II. kiadás. Budapest, 1957.124. 2 (Vánosi Ferenc) Neu aus seinem Stein-Haufen wiederum aufwachsendes Ofen. Buda 1733. Vö. Tóth András: Budai vonatkozású mű szerzőjének megállapítása. Magyar Könyvszemle. 1957. 61. Bebizonyítja, hogy a szerző csak Vánosi Ferenc lehet, akit mint képzett jogászt Buda város tanácsa 1711-ben szindikusnak (ügyész-jegyző) alkalmazott. Vánosi a városbírói tisztet 1722 — 24 közötti időben, majd a polgármesteri tisztet 1727-től 1730-ig töltötte be. A budai városi tanácsnak pedig 1737-ig tagja volt. J. E. F. Miller : Epitome vicissitudinum et rerum memorabilium de libera regia et metropolitana űrbe Budensi . . . Buda 1760. X. Schier: Buda sacra sub priscis regibus. Viennae 1774. J. Schuster: Geschichte der Stadt Pest. Pest 1815. F. Schams: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest 1821. F. Schams: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungern. Buda 1822. Patachich József : Történeti jegyzetek szabad királyi Pest városról. Pest 1839. Palugyay Imre: BudaPest szabad királyi városok leírása. Pest 1852. J. V. Haeufler: Buda-Pest, historisch-topografische Skizzen von Ofen und Pest. Pest 1845. Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest 1868. Horner Flóris: A régi Pest. Budapest 1873. 3 História Oiplomatica Urbis Budensis et Pestiensis. I—

III. kötet. Széchényi Könyvtár. Kézirattár. 4 Schönvisner István : De ruderibus laconici caldariique Romani . . . Budae 1778. 5 Tudományos Gyűjteménv 1823, VI. kötet 11 — 13 G Sacken, E. : Die römische Bäder in Alt-Ofen. Mittheilungen der KKCC II. (1857) 281 — 283; Budapest műemlékei II. (1962) 354. 7 Salamon Ferenc : Buda-Pest története. BudaPest az ó-korban. Első rész. Budapest 1878; Budapest története. Második kötet. Budapest 1885; Budapest története. Kútfő bírálatok. Harmadik kötet. Budapest 1885. 8 ArchErt 1875. 124. Budapest Régiségei I. (1889), 18-22. 9 Mint például Körösi József: Budapest nemzetiségi viszonyai. Budapest 1882; Némethy Lajos: Budavárának régi helyrajza. ArchErt V. (1885) 1_S, 65 — 72, 290—296; Károlyi Árpád: Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Budapest 1886; Némethy Lajos: A pesti főtemplom története. Budapest 1890; Csánki Dezső: Szenterzsébet falva Pest mellett. Századok XXVII. (1893) 16; Divald Kornél: A régi Buda és Pest művészete a középkorban. Budapest 1901; Csánki Dezső: Kuncz ispán majora Budán. Századok XL. (1906) 685. 10 Gööz József: Budapest története, Budapest 1896; Schmoll Lajos: Adalékok Budapest székesfőváros történetéhez. I—II. kötet. Budapest 1899; Peisner Ignác: Budapest a XVIII. században. Budapest 1900. 11 Budapest Régiségei X. kötet (1923). 12 Az I. kötet Schoen Arnold : A budapesti központi városháza. Budapest 1930. 13 Mint például Horváth Henrik : Budapest művészeti emlékei. Budapest 1938. 14 Mint például Pásztor Mihály : Buda és Pest a török uralom után. 1935; Iványi Béla: A városi polgárjog keletkezése és fejlődése figyelemmel Buda és Pest városokra. 1936; Wildner Ödön: Buda és Pest közigazgatásának története az 1849—1856. évi abszolutizmus és provizórium alatt. Budapest 1939. 15 Budapest Régiségeiből a XI. (1932); XII. (1937); XIII. (1940) kötetek és a XIV. kötet (1945), ez utóbbit is ide számíthatjuk, mert előkészítése a felszabadulás előtt megtörtónt. 16 Budapest történetének okleveles emlékei — Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. I. kötet (1114—1301). Budapest 1936. 17 Budapest története. Budapest az ókorban. I. kötet. Első rész. Budapest, 1942; Budapest története. Budapest ókorban. I. kötet. Második rész. Budapest 1942; Budapest története. Budapest a törökkorban. III. kötet. Budapest 1944. 18 Lestyán Sándor : Az ismeretlen Táncsics. Budapest 1945; Nagy T^ajos: Az Eskü-tér római erőd, Pest város őse. Budapest 1946; Budapest Régiségei XV. (1950). 19 Budapest. A székesfőváros történeti, művészeti és társadalmi képes folyóirata. 1945. 1 — 3. szám; 1946. 1 —12. szám; 1947. 1—12. szám. Budapest. A főváros folyóirata. 1966. áprilisában az első számmal indult. 20 A szerkesztő bizottság elnöke Pesta László a végrehajtó bizottság akkori elnökhelyettese, 1961től Gyalmos János a végrehajtó bizottság akkori elnökhelyettese, titkára pedig Gerevich László, a Budapesti Történeti Múzeum akkori főigazgatója, 1961-től a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézet igazgatója. A szerkesztő bizottság tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályát és a végrehajtó bizottság Népművelési Osztályát hivatalból képviselőkön kívül: Baraczka István (1960-tól), Ember Győző, Fülep Ferenc, Györffy György, Mályusz Elemér, Mátrai László, Ortutay Gyula, Pamlónyi Ervin, Patek Erzsébet, Réti László (1957-ig), Sándor Vilmos, Székely György, Tolnai Gábor, Vayer Lajos és Wellmann Imre. A szerkesztő bizottság segédtitkára Kubinyi András. 21 A Budapesti Történeti Múzeum megkezdte a forráskiadványok közrebocsátását is, a Monumenta Historica Budapestinensia sorozatban meg-