Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Gyalmos János BEVEZETÉS
a nagyközönség számára kiadta a Budapest című havi folyóiratot, amely sok érdekes, a várostörténet számára is új adalékot tartalmazó cikkével járult hozzá a főváros története megismeréséhez, de a III. évfolyam után beszüntette megjelenését. Újból megindult 1966-ban alV. évfolyammal. 19 Az 1949. évi XXVI. törvény megteremtette a főváros régi 14 kerületéből és a fővárossal szinte egybeépült 7 megyei városból, valamint a 16 nagyközségből álló Nagy-Budapestet. Csakhamar felmerült Buda vára megalapítása hétszázéves évfordulója megünneplésének gondolata 1955höz kötve, s a Főváros Tanácsa végrehajtó bizottsága a Magyar Tudományos Akadémiához fordult a pontos évszám megállapítása végett. Természetesen a vár- és városalapításnak az okleveles adatok tanúsága szerint csak két évszám közé eső meghatározása volt lehetséges, így az évfordulós megemlékezés elmaradt. A végrehajtó bizottság egyúttal az eddig immár másodízben félbemaradt Budapest története megíratását is feladatának tekintette, és megindította 1953-ban az előkészítő munkálatokat. Ezek irányítására szerkesztő bizottság megszervezését határozta el, a lebonyolítást pedig a Budapesti Történeti Múzeumra bízta. 20 A következő évben a szerkesztő bizottság a történeti tudományok különféle területein dolgozó szakemberekből a főváros történetének egyes korszakaira munkaközösségeket szervezett, melyeket a szerkesztő bizottsági tagok vezettek. A munkaközösségek feladata volt a főváros múltjára vonatkozó gazdag, de szétszórt forrásanyag összegyűjtése, valamint a szerkesztő bizottság jóváhagyásával elsősorban a fővárosi gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti vonatkozású részlettanulmányok, illetőleg önálló tárgyú tanulmányok megírása. Igen jelentékeny forrásanyagot gyűjtöttek össze, amely a későbbi feldolgozás számára is nagyon becsesnek bizonyult. 21 A tanulmányok pedig megvilágították a városi élet szinte minden területét, közülük számos foglalkozott az új és legújabb korral. Nagy részük nyomtatásban is megjelent a Budapest Várostörténeti Monográfiái sorozatban a Tanulmányok Budapest Múltjából terjedelmes köteteiben. 22 A fővárosi régészet is csatlakozott Budapest története új megírását előkészítő munkálatokhoz. Az ötvenes években megindult nagyobb építkezések — főként a budai oldal lakótelepi, ipari építkezései, a régebbről ismert lelőhelyek feltárásai, a beépítetlen területek megkutatásai számos új eredménnyel gazdagították a főváros régmúltjának eddigi ismeretét, amelyhez hozzájárultak a Budapest Régiségei 23 testes köteteiben megjelent régészeti és művészettörténeti tanulmányok is. A szerkesztő bizottság által kezdeményezett és irányított, a történészeket szép számban bevonó, széles körű várostörténeti részletkutatások nemcsak gazdag termést hoztak, de felkeltették a hazai történetírás kissé elhanyagolt területe, a várostörténet iránt az érdeklődést, sőt önkéntelenül ráirányították a figyelmet más tudományágakban is a várostörténeti kutatások jelentőségére. A Budapest története megírása előkészítő munkájának irányításával megbízott szerkesztő bizottság 1961-ben befejezte tevékenységét, és javasolta a végrehajtó bizottságnak a tervezett kiadvány hét kötetben való megírását. Amilyen szépen és eredményesen folyt a kisebb tárgykörű forrásanyag gyűjtése és feldolgozása, változatlanul olyan nehezen haladt előre, sőt megtorpant az összegezés megírásának megszervezése. Egyrészt a külső munkatársak egy része, bár szívesen és eredményesen vett részt a kisebb kutatási feladatok megoldásában, nem vállalta a részvételt az összefoglalás megírásában, másrészt a hét kötetre tervezett javaslattal szemben annak megalapozatlan arányai, egyes időszakok megírási gondjai, valamint a gazdasági kihatások miatt is ellenvetések merültek fel, amelyek az arányosítást, valamint a kötetszám és az egyes kötetek terjedelme csökkentését tartalmazták. Mindenesetre a Budapesti Történeti Múzeumban őrzött becses forrásanyag- és kéziratgyűjtemény, valamint a múzeum nyomtatásban megjelent értékes kiadványai, a különböző tudományos szakfolyóiratokban közzétett számos várostörténeti érdekességű gazdasági, társadalmi, munkásmozgalmi és művelődési értekezés, valamint könyv alakban megjelent tanulmány 24 lehetővé tette, hogy Budapest története összefoglaló megírásához hozzá lehessen fogni. A Főváros Tanácsa végrehajtó bizottsága 1962. december 12-én tartott ülésén megvizsgálta Budapest története megírása ügyét, egyetértett a négy kötetből álló részletes és az egykötetes népszerűsítő történet megjelentetésével, egyúttal megbízást adott elnökhelyettesének, a szerkesztő bizottság elnökének, hogy küldjön ki szakértő bizottságot annak megállapítására, hogy elsősorban a XIX. század második felére és a XX. századra vonatkozó várostörténeti forrásanyag-gyűjtés és a megjelent különböző tárgyú tanulmányok lehetővé teszik-e az újabb és a legújabb kori várostörténet megírását, majd pedig véleménye beérkezte után szűkebb körű szerkesztő bizottságot szervezzen a megírással kapcsolatos munkálatok irányítására. A kiküldött szakértő bizottság igenlő véleményt adott, utána megkezdte a szerkesztő bizottság elnöke, valamint a főszerkesztő a kötetek szerkesztőinek és munkatársainak felkérését a tervezett kiadványsorozat megírására. A szerkesztő bizottság 25 1964. március 31-én megtartotta első ülését, amelyen megtárgyalta és jóváhagyta a kötetbeosztást, a kötetek általános jellegére és egységes felépítésére vonatkozó
