Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gyalmos János BEVEZETÉS

Az I. világháború utáni időszak első évtizedének körülményei nem kedveztek sem a főváros régészeti, sem a várostörténeti kutatásoknak, mindkettő lassított ütemben folyt, a Budapest Régiségei is mindössze egy ízben jelent meg.

11 A kutatások eredményei inkább adalékok, kis cikkek és beszámolók formájában láttak napvilágot. Az 1928-—32 között megjelenő História című folyóirat Pestbudai Emléklapok elnevezésű része közölt várostörténeti vonatkozású érdekességeket. Ugyancsak néhány várostörténeti cikk található az akkori Városi Szemlében. A főváros a harmincas években Buda visszafoglalása kétszázötven éves évfordulójának megünneplésére készült, és tervbe vette összefoglaló története megíratását. Ezért jelentős mértékben támogatta az előzetes várostörténeti kutatásokat, amelyeket elsősorban saját intézményei — a múzeum, a levéltár, a könyvtár és a statisztikai hivatal — gondjaira bízott. A várostörténeti kutatások fellendülésében szerepet játszott az is, hogy a főváros említett intézményeiben akkoriban több neves és megbecsült várostörténész működött. Gondoskodott a főváros az elkészült tanulmányok közzétételéről is azzal, hogy megindította a ma is élő Budapest Várostörténeti Monográfiái sorozatot, amelyben egyrészt önálló tárgyú, nagyobb lélegzetű értekezéseket, másrészt tanulmány-gyűjteményeket adott ki. Ez utóbbit külön elnevezéssel - Tanulmányok Budapest Múltjából -- illette, tíz kötet esett a tanulmány-gyűjteményekre az 1944-ig megjelent tizenöt kötetből. A kiadványok számos értékes várostörténeti tanulmányt tartalmaztak, közülük már jelentékeny számú volt a Budapest új korával foglalkozó.

12 Külön ki kell emelnünk a várostörténeti vonatkozású művészettörténeti érdeklődést és kutatást, amely több értékes alkotást eredményezett.

13 Ugyancsak ebből az időszakból való a főváros kiadásában és a Fővárosi Statisztikai Hivatal gondozásában megjelent Statisztikai Közlemények című kiadvány, amelyben több, a fővárosra vonatkozó közigazgatástörténeti és gazdaságtörténeti tanulmány olvasható, amelyek jelentős mértékben gazdagították a főváros múltjára vonatkozó ismereteket.

14 Budapest története megírásának előkészületi munkáival kapcsolatban természetesen a főváros területének régészeti kutatása is fellendült. A feltárások mind ős- és ókortörténeti (mint a mai III. kerület Nagyszombat utcai katonai amfiteátrum, a mai V. kerület Március 15. téri római erőd Contra-Aquincum), mind pedig középkori (mint a mai II. kerület Szajkó utcai Nyék, a mai II. kerület Budakeszi úti Budaszentlőrinci pálos kolostor, a mai XXII. kerület Hárosszigeten Csut [Csőt]) vonatkozásában jelentős eredményeket hoztak, és értékesen hozzájárultak a főváros történetének csak a régészet útján lehetséges megismeréséhez, A feltárások eredményei a Budapest Régiségei köteteiben láttak napvilágot.

15 Ugyancsak ez az időszak hozta meg végre a régen készülő fővárosi oklevéltár I. kötete megjelenését, de ez a forrásgyűjtemény sem lelt folytatásra, s ma már átdolgozásra és kiegészítésre szorul.

16 A vázolt széles körű kutatómunka azután Budapest története összefoglaló megírásához vezetett. A főváros Szendy Károly akkori polgármester szerkesztésében négykötetes sorozatban kívánta megjelentetni Budapest történetét.

17 Közreadták az I. kötetet Budapest az ókorban címmel, két részre bontva egy-egy külön kötetben 1942-ben, ezt követte a III. kötet Budapest a törökkorban címen 1944-ben. Az utóbbival már eltértek az előszóban ismertetett tervezettől, mert a tervezet szerint a török kor nem kapott volna önálló kötetet, hanem a II. kötethez csatlakozott volna. Egyébként a II. kötet kézirata Budapest a középkorban — szinte teljesen elkészült, de kinyomtatására már nem került sor, s a kiadvány-sorozat töredék maradt, a további kötetek megírásához pedig hozzá sem fogtak. Mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy az 1937ben elindított Budapest története összefoglaló feldolgozásának sikeres befejezése nem volt biztosított, mert csakhamar a XIX. és XX. századi várostörténet megírásával kapcsolatban az előzetes kutatómunka hiányosságai miatt aggályok merültek fel, de személyi nehézségek is adódtak. A megjelent kötetek koruk tudományos színvonalán álló becses alkotások voltak, az újabb kutatások azonban több megállapításukat módosították. 4. A felszabadulás utáni években természetesen tovább folytak az újjáéledő fővárosi intézményekben a várostörténeti kutatások, különösen a fővárosi régészet számára adódott kedvező lehetőség. A történelmi városnegyed, a Vár és környéke a fasiszta haderők eszeveszett és értelmetlen védekező harcában szinte romhalmazzá vált. A romeltakarítás következtében lehetővé vált a budai középkori királyi palota és a középkori Buda régészeti feltárása és megismerése, a feltáró munkálatokat Gerevich László vezette. A Budapest Várostörténeti Monográfiái című sorozat újabb két kötettel gyarapodott közvetlenül a felszabadulás után, majd a Budapest Régiségei XV. kötete is megjelent. 18 Sőt a főváros