Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

A Commodus kori újjáépítés Aquincum, az új típusú katonai monarchia egyik támasza O ismert, ill. feltételezett őrtornyok •

ismert, ill. feltételezett katonai táborok és ellenerődök ismert, ill. feltételezett útvonalak 45. A római határerődrendszer Budapest földjén II — III. századi régészeti hagyatéka.

102 Rövidesen egy másik előnye is megmutatkozott annak, hogy a szarmatákat kelet felé kissé levegőhöz engedték. Felengedett ezáltal e népnek a kelet-pannóniai limesre s ezen belül a Duna-kanyar vidékére nehezedő nyomása. D) A Marcus-féle háborúktól a Gallienuskori összeomlásig terjedő időszak A háborúktól és járványoktól sokat szenvedett határsávokban 180 után mindenütt megindult az újjáépítés. A megsérült táborokat kijavították, ahol szükséges volt, átépítették. Az egész kelet-pannóniai partszakaszt 184 és 185 folyamán a beszivárgó szarmata portyák elleni védekezésül a kőtáborok közötti átkelőhelyeknél és gázlóknál kőből épített kisebb őrtornyokkal és körülsáncolt favázas jelzőtornyokkal (burgi, illetőleg praesidia) erősítették meg

103 ( 45 — 46. kép). A határvidék megerősítése összefüggött Commodus (180—192) védekező határpolitikájával, amely a hídfőállások kivételével lemondott a bal parti területek katonai ellenőrzéséről. A budai oldalról a 184 —85-ben épült őrtoronyok közé sorolhatjuk a csillaghegyi Kossuth Lajos üdülő telep 59 alatti telken feltárt kisméretű burgus-t és a helytartói palota keleti frontja előtt kijelölhető őrtornyot, amelyhez a Rákospalotára átkerült építési felirat tartozhatott. Fenntartott hídfőállással számolhatunk a Rákos-patak torkolatánál. Az aquincumi polgárváros és a katonai telepek újjáépítését a Helyrajz című fejezetben tárgyaljuk. Az újjáépítés a II. század utolsó évtizedeivel lényegében lezárult. A III. század első felében a budai oldal telepein kimutatható nagyobb arányú építkezés már azzal a gazdasági felvirágzással függ össze, amelynek alapjait Septimius Severus és közvetlen utódainak politikája vetette meg. Septimius Severus a Duna-völgyi hadseregnek, az exercitus Illyricus-nak köszönhette uralmát. A pannóniai légiók kezdettől fogva hűségesen támogatták Severust súlyos belső és külső harcaiban. E légiók különítményei végigharcolták a polgárháborúkat, és részt vettek a parthusok elleni első meg második hadjáratban. Az óbudai légió közel tízévi távollét után, 202-ben került vissza állomáshelyére. A dunai légiók és auxiliák eredményes harcának, kipróbált hűségének nem kis része volt abban, hogy Severus és közvetlen utóda, Caracalla kormányzata Africa és Syria mellett különös gondot fordított Pannoniára és a többi dunai tartományra. Septimius Severus új típusú katonai monar-