Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
A bizottság szükségszerűnek tartja a széles körű, szervezett koordináció mielőbbi megteremtését, amelyben a tanácsok vállalják a kezdeményező szerepet, a kerületek önállóságának, felelősségének növelését, a területi szociális ellátásban meglévő és indokolatlan különbségek csökkentését. A bizottság véleménye szerint keresni kell azokat a módszereket, amellyel a szociális munkában résztvevők érdekeltsége, valamint a szociális támogatásra szorulók létbiztonsága növelhető, és kialakítható az aktív gondoskodás. Minél hamarabb meg kell szervezni az időskorúak differenciált gondozását, melynek a szervezeti feltételei biztosítottak a főváros hat ellátási egységében. A munkabizottság javasolta, hogy a Budapesti Pártbizottság 1989-ben foglalkozzon a főváros lakossága szociális helyzetével, különös tekintettel annak politikai hatására, illetve a kapcsolódó politikai feladatokra. A bizottság megvitatta az A fővárosi vállalatok gazdasági kapcsolatairól és együttműködéséről a szocialista országok fővárosainak vállalataival című tájékoztatót is. A hozzászólások vázolták az együttműködés nehézségeit, a kapcsolatteremtés alacsony hatékonyságát. A munkabizottság egyetértett a közvetlen kapcsolatok építésére vonatkozó politikai támogatás, segítség szükségességével és a kialakított munkamódszerrel. Annak ellenére, hogy az induló időszak tapasztalatai kevés sikert hoztak leszögezte, hogy a budapesti pártmozgalomnak hosszú távú érdeke fűződik ahhoz, hogy a közvetlen vállalati kapcsolatok fejlődjenek. A rövid távú érdekellentét ellenére a Budapesti Pártbizottság kapcsolatrendszerét fel kell használni az együttműködésben rejlő hosszú távú érdek felismerésének, a meglévő irányítási feltételek megteremtésének elősegítésére. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kapcsolatteremtésben aktív vállalatok tapasztalatait célszerű a budapesti pártmozgalomban terjeszteni, hasznosítani. A kerületi pártbizottságok információs jelentésükben szólnak a vállalati pártbizottságok elmúlt háromévi munkáját, ezen belül gazdaságpolitikai tevékenységét értékelő üléseiről. Az MSZMP Danuvia14 Bizottsága többek között megállapította, hogy döntéseivel, állás- foglalásaival cselekvőén vett részt a vállalati élet irányításában. Több esetben koordinációs szerepre is vállalkozott, részben az érdekek, részben a feladatok egyeztetésére törekedve. Nem sikerült azonban megfelelően mozgósítani egy-egy feladat végrehajtására. Az egyéni érdekek cselekvésre ható szerepe ma sokkal nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Ez a tapasztalat az évente megtartott kommunista műszakok megrendezésekor, vagy a szocialista munka verseny mozgalmat elemezve. 14 A Danuvia Szerszámgépgyár MSZMP alapszervi iratait 1984-1989 közt Id.: BFL XXXV. 19. c. 452- 457/1984-1989. 51
