Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
Művelődéspolitikai információk Tudománypolitika Az MSZMP KB-val közös értekezletet tartottunk a kerületi PB-k tudománypolitikai felelősei részére. Az értekezleten konzultációt folytattunk a tudományos kutatók politikai közérzetéről, a párt befolyásának alakulásáról körükben. A tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kutatóintézetekben dolgozók hangulata, közérzete rossz. Az egzisztenciális problémák mellett a társadalomban erősödő negatív folyamatok az intézmények dolgozói párttagjait is zavarba hozzák (pluralizmus, pártegység, alternatív szervezetek, egymásnak ellentmondó pártvezetői vélemények, tüntetések, sztrájkok stb.) A társadalomtudományi intézetek tájékoztatása szerint a társadalomban intézményes anarchia kezd kibontakozni. Az elhangzott véleményekből egyértelműen kitűnik, hogy a párt befolyása a tudományos intézetekben dolgozók körében jelentősen csökkent, s a jelenlegi helyzetben még a kibontakozás körvonalai sem érzékelhetők. Elodázhatatlan, sürgős feladat a párt értelmiségpolitikájának új alapokra helyezése, az értelmiség megnyerése a párt és a társadalom céljainak megvalósítására Felsőoktatás Október 18-án egyetemi-főiskolai pártaktíva-értekezletet tartottunk. E fórumra a budapesti felsőoktatási intézmények párttitkárait - beleértve a decentralizált alapszervezetek is - a KISZ titkárait, valamint az érintett kerületi PB-k ideológiai titkárait hívtuk meg. Az értekezleten 110 fő vett részt. Barabás János, a Bp. PB titkára időszerű belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Ennek részeként szólt a belpolitikai helyzet nemzetközi vetületéről a közhangulat jellemző vonásairól, a párt helyzetéről, a gazdaság helyzetéről, a kibontakozás lehetőségeiről. Külön kiemelte a felsőoktatásban tapasztalható pozitív vonásokat, és az ezeket kioltó feszültségeket. Tájékoztatója záró részében ifjúságpolitikai kérdésekkel, azok politikai kezelésével foglalkozott. Ezt követte Boros Andrásnak, a KISZ BB titkárának korreferátuma, aki a KISZ-ben zajló vitákról, az ifjúság útkereséséről szólt. A vita során 17 elvtárs mondta el észrevételeit, kérdéseit. Ezek között a felsőoktatást érintő gondok megítélése mellett országos politikai kérdések kaptak hangsúlyt. így szóba került a szocialista pluralizmus értelmezése, a többpártrendszer - egypártrendszer dilemmája, a párt jelenlegi állapota, szervezeti és tartalmi befolyása, a vezetés egysége, a vezetők eltérő tartalmú megnyilatkozásai, a XII: kerületi sorházépítési botrány, a vízlépcső, a jelenlegi feszült helyzethez vezető okok felemlítése, a felelősség kérdése. A kerületi jogú egyetemi pártszervezetek munkájából kiemelkedő, hogy az ELTE után a BME PB-a - figyelembe véve a tagság egy részének igényét - heves vita után pártértekezlet megtartását, a vezető testületek megújítását határozta el. 52
