Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
sérültek kártalanítása - a megfelelő jogi szabályozás ellenére - országosan nincs megoldva. Az előterjesztést a SZOT Elnöksége rendelkezésre bocsátotta. Végül a testület tájékoztatót fogadott el Budapest környezetvédelmi helyzetéről. Megállapította, hogy a tájékoztató reálisan mutatja be a környezetvédelmi problémákat, a teendő lépéseket. 6. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa október 27-i ülésén megvitatta a főváros munkaerőhelyzetéről, különös tekintettel az ifjúság pályakezdésének és foglalkoztatási feltételeinek javítására hozott intézkedésekről, elhelyezkedésének fővárosi tapasztalatairól készült tájékoztatót. A felszólalók közül többen tűrhetetlennek, szűk látókörűnek ítélték azt a szemléletet, amely eleve a pályakezdők munkanélküliségével számol. Élesen tiltakoztak a Fővárosi Tanács elemzésének azon megállapítása ellen, mely szerint a pályakezdők elhelyezkedésének problémái abból adódnak, hogy a fiatalok igényei képességükhöz képest magasak. A foglalkoztatáspolitika kiforratlanságáról s az eszközök erőtlenségéről tanúskodik az is, hogy az évente mindegy 220 000 munkahelyet változtatónak csupán 7%-a irányítható az úgynevezett korszerű, húzó ágazatok területeire. Ennek oka, hogy az e területen végzett munka az egyén számára anyagilag nem jövedelmező. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa állásfoglalásában többek között hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatáspolitikai döntések alapos előkészítése érdekében korszerűsíteni kell a munkaügyi információs rendszert. A gondok megoldásakor előnyben kell részesíteni a munkahelyteremtő beruházásokat, a részmunkaidős foglalkoztatást és a bedolgozói rendszer ésszerű bővítését. Ezt követően a testület az egészségmegőrzés fővárosi programjából adódó területi szakszervezeti feladatokat hagyott jóvá. 7. A Hazafias Népfront Budapesti Elnöksége 1988. október 7-i ülésén megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jog törvénytervezetei fővárosi vitáiról szóló tájékoztatót és kialakított állásfoglalását. A testület megerősítette, hogy a fővárosi népfrontmozgalom, a kerületi HNF bizottságok a feltételeket biztosították a társadalmi viták lebonyolításához. A társadalmi viták széles körben, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekre kiterjedően szerveződtek, a budapesti fórumok száma a 300-at meghaladta. Többségükben lakossági fórumok voltak, de szerveződtek pedagógusoknak, jogászoknak, fiataloknak, egyházi személyeknek, kisiparosoknak, baráti köröknek és üzemi, intézményi dolgozóknak is. A viták nemcsak a törvénytervezethez kapcsolódtak, hanem általában politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről, problémákról és gondokról is szóltak. Az elnökség állásfoglalásában rögzítette, hogy:- a fővárosi viták tapasztalati alapján a demokrácia érvényesülésével összhangban, mindkét tervezet időszerű, a törvények megalkotása már most indokolt, 45
