Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
venni a párt közvélemény állapotát, mely egyszerre várakozó és türelmetlen, feszültséggel is terhes. A tagság véleménye szerint a politikai munkában is minőséget, az értéket kell előtérbe állítani. A PB nem tartja indokoltnak kerületi pártértekezlet összehívását, a tényleges munkára, a meghatározott feladatok végrehajtására koncentrál. A PB több munkacsoportot választott a konkrét feladatok kialakítására. A XXII. Kerületi PB úgy döntött, hogy december 16-ára összehívja a kerületi pártértekezletet. Megválasztotta jelölést előkészítő és a szerkesztőbizottságot és meghatározta az előkészítés feladatait. Az üzemi PB-k és alapszervezetek vezetőségeivel együtt állást foglaltak a küldöttválasztás módjáról. A taggyűléseken a kerületi párttagság megvitatja a pártszervezetek feladatait és megválasztja a küldötteket. A kerületi PB tagjai a taggyűléseken való részvétellel fogják segíteni a pártszervezetek munkáját. 3. A közbeeső fővárosi pártszervekben folytatódtak és a vége felé közeledtek azok a küldöttértekezletek és összevont taggyűlések, ahol az egyszintű pártbizottságokat13 kialakítják. A fővárosi pártalapszervezetek 60%-a tartott taggyűlést, ahol a megjelenés 70- 80% közötti, az aktivitás 20%-os volt. Mind a küldöttértekezleteken, mind a taggyűléseken, a párttagság igen aktívan foglalkozik az időszerű politikai kérdésekkel, az országban tapasztalható helyzettel. A korábbi hónapokhoz képest lényegesen több észrevétel, bírálat, javaslat hangzik el a párt politikájának alakulása, a társdalomban betöltött, illetve betöltendő szerepe kapcsán. A tagság véleménye szerint „nem érzékelhető az irányítás”, „az MSZMP intézkedései az előző évekhez viszonyítva bátortalanabbak”, „a párton belül elbizonytalanodás mutatkozik, a halogatásnak, késlekedésnek tűnő várakozás tapasztalható”, „a pártvezetés defenzívában van”. A vélemények többsége a szocializmus pozícióinak, a párt vezető szerepének féltése jegyében kap hangot. A tagság is a változás, a megújulás mellett van, de megfogalmazza, hogy „úgy tűnik, hogy a kezdeményezés különböző, nem a párthoz tartozó csoportosulások kezében van”, „a pluralizmus előretörése ellenére nem szabad hagyni, hogy kulcsfontosságú pozíciók elvesszenek”, „a májusi pártértekezlet jótékony hatása napjainkban már alig érezhető”, „a tagság az országos pártértekezlet után magára maradt, 13 A Központi Bizottság 1987. november 11-én döntött a pártirányítás szervezeti átalakításáról. Kimondta, hogy a pártbizottságok - a budapesti, a megyei, megyei jogú, a fővárosi kerületi, a kerületi jogú, a városi és a városi jogú pártbizottságok kivételével - végrehajtó bizottságok nélkül működjenek. Az átalakítást 1988 végéig kellett végrehajtani. MOL M-KS 288. 4. 228-229. őe. (1988. november 11.). Több városi pártbizottság is azzal a kéréssel fordult a Központi Bizottsághoz, hogy a szervezeti átalakítást tegyék számukra is lehetővé, ezért a KB 1988. szeptember 27-ei határozata szerint a fővárosi kerületi, valamint a városi pártbizottságok - igény esetén - kísérleti jelleggel végrehajtó bizottság nélküli működhetnek, továbbá a megyei párttestületek maguk dönthetnek létszámuk megállapításáról. MÓL M-KS 288. 4. 242-243. őe. (1988. szeptember 27.). A kerületi és kerületi jogú pártbizottságok ilyetén átalakítási terveivel a Bp. PB 1988. szeptember 29-ei ülésén foglalkozott. BFLXXXV. 1. a. 3. 223. őe. (1988. szeptember 29.). 42
