Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
A hangulatjelentések elé
A hangulatjelentés írója szerint „az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 141. évfordulóját hosszú évtizedek után először ünnepelték saját választásuk szerint az emberek”. Bár a bekiabálások, skandálások során néha túlmentek a már ismert tartalmakon, rendzavarás nem történt. Mások bizonyos közeledést véltek felfedezni a központi ünnepség előadói beszéde és az alternatívok mondanivalója között. A kiadott felhívás ellenére sem jött létre megegyezés az alternatív szervezetekkel március 15-e közös ünneplésről. Egyes vélemények szerint ez „az elmúlt 15-20 év tapasztalatai után” várható volt: „a független szervezetek a Petőfi-szobomál, a Szabadság téren, a Batthyányi-örökmécsesnél, a Kossuth téren és a Bem- és Kölcsey-szobomál tartottak megemlékezéseket”. A március 15-ei események miatt a március 9. és 15. között gyűjtött információkat egy héttel később összegezték. Ebben kitüntetett figyelmet kapott az Országgyűlés időszaka. A párttagság az ügyrendről szóló vitáról negatív véleménnyel volt: „a széles közvélemény előtt folyó vitatkozás nem a demokrácia, hanem a »cirkusz világa«”. Az idegességet és a politikai közönyt az ismételt, ezúttal 5 százalékos forintleértékelés csak fokozta, a lakosság ismét becsapva érezte magát. Március 15. megünneplése után különösen feltűnő volt a Tanácsköztársaság 70. évfordulójának érdektelensége, a „néhány tucat ember jelenlétében megtartott ünnepség nevetség tárgyává lett”. A jelentések szerint megosztott volt a közvélemény arról, vajon veszélyesek-e az alternatív szervezetek az MSZMP-re nézve; voltak, akik komoly kihívást, mások semmilyen veszélyt sem láttak bennük. Felvetették, hogy az MSZMP-program is sok olyan elemet tartalmaz, amelyeket az alternatívok fogalmaztak meg, „a párt kullog az események után”. Eközben 1989. március 22-én a Független Jogászfórum felhívására megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, hogy tárgyalásra késztesse a hatalmat a békés demokratikus váltás feltételeiről: az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Független Földmunkás és Kisgazda Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a BZSBT és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája - utóbbi megfigyelői státusban - alkotta a résztvevőket. A cél közös álláspont kialakítása volt az MSZMP- vel folytatódó tárgyalásokra a békés rendszerváltás érdekében. Az MSZMP Bp. VB 1989. március 16-ai határozata átalakította a Budapesti Pártbizottság információs rendszerét. A PB 1989. január 24-ei határozatához igazítva az új rendszert: a PSZO feladata a párton belüli tájékoztatása, a Pártpolitikai Munkacsoport feladata a politikai információgyűjtés, a TPO feladata pedig a heti hangulatjelentések összeállítása lett. A párton belüli információs rendszert a KB Pártpolitikai Osztálya koordinálta. Az új rendszer feladata volt a Budapesti Pártbizottság Két Hét című lapjának beindítása és információval való ellátása is. Az információs jelentéseknek tömörebbnek kellett lenniük, és a korábbi 225(1) példány helyett „csak” 50 példányban jelentek meg. Ugyancsak márciusban, a XVI. kerületben született meg az a jelentés, amely szintén „szép” képzavarral indít, ugyanakkor viszonylag éles hangú kritika fogalmazódik meg benne a pártvezetés irányában: „Az események drámaian rohannak, és a párt nagyon sok, 24
