Katona Csaba - Rácz Attila: Hangulatjelentések a fővárosból 1988. októberétől 1989. októberéig - Budapest Főváros Levéltára Forráskiadványai 11. (Budapest, 2010)
Források
törvényalkotásban. Ugyanakkor fenntartás is tapasztalható, hogy véleményük valóban alakítja, formálja-e ezeket. Mindez azért is szükséges, hogy valóban képet mutasson a közvéleményről, ne esetleges kisebbség véleménye legyen a mérvadó. A politizálás szükségességére — a kinyilvánított szándékon túl - a zajló folyamatok egyre jobban kényszerítik a pártszervezeteket. A mozgósításon, a részvételen túl azonban segítség, politikai segítség, politikai érvanyag szükséges ahhoz, hogy a párttagság érdemben, vitázva, a politikai képviselettel vegyen részt. Az irányító párttestületek is alakítsanak ki, általuk lényegesnek ítélt kérdésekben állásfoglalást, ezzel segítve a párttagok felkészülését. Felvetődött az üzemi, intézményi párttagok részvétele a lakóterületi politikai munkában, olyan hangsúllyal, hogy most a lakóterületen olyan események, folyamatok zajlanak, amelyek nem nélkülözhetik részvételüket. A körzeti és a munkahelyi pártszervezetek együttműködése egyre fontosabbá válik, ha ez nem sikerül belátni és gyakorolni, akkor saját magunk korlátozzuk befolyásunkat és hatásunkat, saját magunkat zárjuk ki lényeges folyamatokból. A következő időszakra vonatkozóan a testület szükségesnek ítélte, hogy a pártbizottság is dolgozza fel a vitára bocsátott kérdéseket, azokban alakítsa ki álláspontját. A tervezett viták előtt adjon módszerbeli, szervezési, tartalmi segítséget a lakóterületi, munkahelyi politikai vezetők számára. Személyes megkereséssel is kapcsolatot kell kialakítani a körzeti pártszervezetek és a területükön lakó munkahelyi párttagokkal. A testület az irányító szervek felé jelzi, hogy jobban elő kell készíteni a különböző kérdések társadalmi vitáit, megfelelő időt kell adni a lebonyolításra. A párt tömegtájékoztatási eszközeivel segítse a ráhangolást, az állásfoglalást támogató észrevételek megismertetését, az elkövetkező társadalmi viták előkészítése és lebonyolítása során. A pártbizottság második napirendként megvitatta, káderhatáskörére vonatkozó javaslatot. Az előterjesztés különböző alternatívákkal került a testület elé. Az elfogadott káderhatásköri határozatot valamennyi pártszervezet részére megküldtük. A végrehajtó bizottság december 1-jei ülésén első napirendként tájékoztatást kapott a társasági törvény alkalmazásának kerületi lehetőségeiről, a tervezett gazdasági lépésekről. A társasági törvényt az országgyűlés szeptemberi ülésszaka fogadta el, teljes szövege megjelent a Magyar Közlönyben. A törvényt, annak lehetőségeit és hatását napjainkban kezdik megismerni, felmérni a vállalatok, gazdálkodó egységek. Általában az átalakulás indokai lehetnek pótlólagos fejlesztési forrás megszerzése, fennálló hiteltartozások végleges tőkévé, tulajdonosi résszé történő átalakítása, a vállalkozás vezetési formájának megváltoztatása, az egyetemleges felelősség helyére korlátolt felelősség állítása. 126