Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

Meráth [József] elvtárs Április 4. Gépgyár szakszervezeti elnöke:

866 Helyeslem ezt az értekezletet, mert a szakszervezeti vezetőkkel együtt rendezték. A szakszervezeti munkánál az októberi eseményeket figyelembe kell venni. Igen nagy eszmei zűrzavart okoztak. Helyes a szakszervezet pártvezetése, melyet a SZOT plénuma megállapított, egyébként én azon az aktíván Kádár elvtárssal értettem egyet. Az Április 4. Gépgyárban október 23-a után bőven tapasztalhattuk a szociáldemokratizmust, azonnal szétzúzták a régi felépítést. Visszaállították a „főbizalmi rendszert". Megállapodtak abban, hogy létre kell hozni a „munkásérdekvédelmet", és megalakítani a „Délbudai Szakszervezetet". Keresztülhajtották a választásokat.

867 Ma már ezek az emberek nincsenek nálunk. Növelni kell az üzemi szakszervezetek önállóságát. A SZOT-határozatok ne sablonok legyenek, hanem valóságban segítsék a munkát, komoly elvi irányítást adjanak. A gyakorlati munkát ne határozzuk meg különféle „módszerekkel". Javaslat: rendezni kell a munkástanácsok viszonyát. A munkástanács feladatát a szakszervezeten belül egy „Termelési Tanács" elláthatná. Szervezeti felépítés: az országos szerv fogja a vidéket és a budapesti nagyüzemeket. A budapesti fogja a kerületeket és a többi üzemeket. Rendezni kell a szakszervezetek központjában lévő alapszervezetek helyét. Ne legyenek hivatali pártszervezetek. Tartsunk területi szinten ehhez hasonló megbeszéléseket, melyeken az üzemek párttitkárai és szakszervezeti elnökei vegyenek részt. Végül én is megkérdezem: mi lesz a szakszervezeti törvénnyel? Marosán [György] elvtárs: Amit elmondok, egyéni véleményem, és nem kötelező senkire sem. Tegnap Baranya megyében voltam egy pártaktíván. Baranyának értékes ipara van (uránium) és mezőgazdaságilag is fontos. Kb. 1 milliárdot ruházunk be. Az aktíván elhangzott beszámolóban a szakszervezetről mindössze öt-hat sorral emlékeztek meg. A szünetben megkérdeztem: hogyan állnak? „Rendben vagyunk!" Kérdésemre megtudtam: százezer tag van, ötvenezer fizeti a tagsági díjat. Hol van itt a „rendben"? A beszámoló szerint 780 tanácselnök közül 160 párttag van, irány: csak párttagok legyenek. Helytelen. Ne legyen mindegyik az. Valaki felállt, egy diák, követelte: változtassuk a párt nevét kommunista pártra. Gondolatban végigmentem a külföldi pártokon. A külföldi munkáspártok sem használják a kommunista elnevezést. Nézzük Budapestet. Kb. 700 000 szervezett munkásunk van. Ebből most 90 000 párttagunk van, még kb. 60-70 000 felé nézhetünk [sic!]. Mi lesz a többivel? Igenis legyenek pártonkívüli ÜB-elnökök. Nekünk meg kell mozgatnunk 100 000 párttaggal hatszázezret. Volt egy vitánk a „politikai morálról". Első: osztályhoz, párthoz való hűség. Nem lehet a magyar életnek egyetlen problémája sem, ahol nem a párté a vezető szerep [sic!]. Rendet kell teremtenünk a bérek között. Nem lehet itt kenyereket, zsírt, textilneműt osztogatni. Ilyen nincs. Tisztességes bért, de nem kivételt. Mi legyen a szakszervezet feladata? 1. Szóljon bele a bérekbe. 2. Milyen szociális juttatások legyenek? Ő döntse el. 866 A jegyzőkönyvben tévesen Merán néven szerepel. 867 Az Április 4. Gépgyár munkástanáesainak tevékenységéről és a szakszervezetek létrehozásáról ld.: BFL XXXV.16.C.1956-1957. 6. őe. 11-12. p.