Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
rendörséggel lehetett ezt megakadályozni. A munkástanács-elnököt felvették a pártba. Megvizsgáltuk a kérdéseket, egy politikai jellegű határozatot hozunk, azt megtárgyaljuk a gyári pártszervezettel és a gyár össz-párttagságával. Néhány elvtársat pártbüntetésben fogunk részesíteni pártszerütlen magatartásuk miatt. 708 Aczél elvtárs kérdésére konkrétan nem tudok válaszolni. Nem tudom, hogy milyen számban vannak olyan deklasszált elemek a kerületben, akik most, mint munkások dolgoznak. Borka elvtárs kérdezte, hogy a munkások mennyire fogadják el a párt álláspontját a forradalom és ellenforradalom kérdésében. Véleményünk szerint ebben a kérdésben tisztán látnak a munkások. Ilyen irányú vita nemigen folyik, inkább arról beszélnek, hogy mikortól volt ellenforradalom. Alapvető kérdésekben a munkásosztály elfogadja a párt álláspontját. A párt és személyesen Kádár elvtárs nagy tekintélyre tett szert a munkások között. Kovács elvtárs kérdezte, hogy hányan dolgoznak az apparátusban olyan elvtársak, akik az illegális pártnak is tagjai voltak. Egy elvtárs van, az IB-ben jobb a helyzet. Petrák elvtársnak válaszolva, a szakszervezettel kapcsolatban mi beírtuk a jelentésbe, amit tudtunk. Az elmúlt időben nem sokat foglalkoztunk a szakszervezettel, azt sikerült elérni, hogy kommunista befolyás alá vontuk a szakszervezeteket. E szakszervezet kérdésével gyakorlatilag most kezdünk foglalkozni, az üzemi bizottságok többségében a pártszervezet befolyása megvan. Egy hónappal ezelőtt vizsgáltuk meg a Hajógyárban a szakszervezeti munkát. Harmati elvtárs kérdezte, hogy milyen revizionista befolyás tapasztalható nálunk. Az összes nagy kérdésekben ugyanúgy nyilvánul meg, mint más területen, különösen a nemzeti kommunizmus kérdésében. Különösen a pedagógusoknál nyilvánul meg, hogy „magyar vagyok és csak azután kommunista". Azután nyilvánul meg a szociáldemokrácia és a Szovjetunió vezető szerepének kérdésében. Marosán elvtárs kérdezte, hogy a régi és az új pártvezetés viszonya milyen egymáshoz. Ami az alapszervezetek munkáját illeti, nem jó a helyzet, mert a pártvezetőségi tagok jelentékeny része félreállt, nagyon sokan nem támogatják képességüknek megfelelően az új vezetőket. Olyan véleményen vannak, hogy most mutassák meg az újak, hogyan tudnak dolgozni. November 10-én egyetlen ember nem került be a régiek közül az új vezetőségbe a Hajógyárban. Lehetett látni, hogy az új pártvezetőség most fizetni akar. Balogh elvtársnak megmondták, hogy „Te rákosista vagy, állj félre", még a pártba sem akarták felvenni. 709 Másutt is felmerültek ezek a problémák, de nem ilyen élesen. Amikor olyan irányban kezdtünk dolgozni, hogy összekovácsoljuk a régi és az új pártvezetöségeket, sokan megsértődtek. Az új vezetőségekben vannak olyanok, akik nemcsak szektánsok [sic!], hanem anarchisták is. Például Viola Zoltán. 710 A Hajógyár most rendben van, tapasztalt, párthű elvtársak kerültek be. Egészen kevés azoknak az alapszervezeteknek a száma, ahol két-három régi vezetőségi tag megmaradt. 708 Az 1957. május 23-ai ülésen hozott II. határozatban több személyt dorgálásban részesítettek. Uo. 98/k. p. A július 10-ei IIB-ülés jegyzőkönyve tartalmazza az alapszervi fegyelmi ügyeket. Uo. 143-147. p. 709 Balogh Lajos öntőmunkásról a Gheorghiu-Dej Hajógyár IIB-tagjáról van szó. 710 Viola Zoltán Gheorghiu-Dej Hajógyár IIB-tag, agitprop, titkár volt. Az 1957. május 22-ei IIB-ülésen azt mondta, hogy munkástanácstag volt, és véletlenül választották őt be a második, „fasiszta" munkástanácsba. BFL XXXV. 18.c. 1956-1957. 42. őe. 63. p.
