Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

Menjünk rá a fökérdésekre. Mit értek alatta? Nézzük meg, igaz-e a jelentés, reális-e, vagy sem. Engem a jelentés összképét nézve kicsit aggaszt a dolog, van a jelentés olvasása közben az embernek egy bizonytalanságérzete. Budapesten nincsenek egészen rendben a dolgok, így tehát a kerületben sincs. Három helyen érte a munkásmozgalmat nagy csapás: Csepelen, Újpesten és Angyalföldön. A vitában szeretném az elvtársak nézetét és véleményét hallani a következőkről: mi a gyakorlat, mi a magyarázata annak, hogy mindenütt nagy lépésekkel tudunk előre menni, csak a nagyüzemekben nem. Van ugyan jelentkezés a párt felé, de nem tülekednek. A hivatalokban hamarabb ingadoztak. Ha ezekre válaszolnak az elvtársak, csak akkor fogjuk megtudni, hogy mi a jelenlegi helyzet. Ez most nagyon fontos, mert lényegében ez a budapesti mozgalom. Nekünk van pártunk, meglepetés az országot nem érheti ezen a téren. A 300 000 emberből biztos van 160 000 ember olyan, aki ha kell egy óra alatt puskát fog. Ezen belül van Budapest, amelyik 80 000 taglétszámot mondhat magának. Figyelembe kell venni azt, hogy ezen belül van a nagyüzem. Nagyon szeretném még megtudni az Intéző Bizottság és egyben az érdekeltek véleményét a decemberi határozatról, a februári pártvezetöségi határozatról, ez hogyan ment végig, és hogyan hatott. Tudnunk kell azt, hogy hogyan állunk a fizikai dolgozókkal, Angyalfölddel. Kiss elvtárs mondotta, hogy a munkásosztály elfogadja az ellenforradalom kérdését, ez nem megnyugtató [sic!], Budapesten 30 nagyüzem cáfol rá. Aczél György elvtárs: Angyalföld az, amelyik a legelőször talpra állt. Itt volt a pártnak leginkább gárdája. Nem a párt tehetett arról, hogy nem volt fegyverük, bár meg kell mondani, hogy mégis ők szereztek először fegyvert a többi kerületek között. Az elvi kérdéshez: úgy érzem, Kádár elvtársnak igaza volt, amikor a nagyüzemek lassú tempóját azzal magyarázta, hogy az az esztergályos, aki 20 évig az volt, most is az akar lenni. Hiányzott az V. kerületi tülekedés. Tudják a prolik, hogy ellenforradalom volt, de lassúbb a tempó - nem ment bennünket attól, hogy ne dolgozzunk intenzívebben. A deklasszált elemekkel kapcsolatban hibának tartom, hogy ezeket az embereket, - akik évekig egy helyen dolgoztak, ott már leleplezték magukat - helytelen volt elbocsátani, mert máshová mennek dolgozni, és idő kell, amíg ismét leleplezik magukat, megismerik őket. Az agitációval kapcsolatban a jelentés általánosságokat vet fel. Meg kellene nézni, és kiválasztani azokat az embereket, akik képesek a tömeggel közvetlen hangon beszélni. Valami új kellene. Nem helyes a lakáskérdés felvetése a jelentésben. Nincs építőanyag, és nem is nagyon' lesz, ezért helytelen a javaslatba bevenni. Ahogy én tudom, hiába vesszük határozatba, nem tudjuk megvalósítani. A gazdasági vezetőkkel, a könyvelők képzésével kapcsolatban: a felszabadulás óta ez a terület az ellenség kezében volt. Nem volt lehetőség, hogy ide bevigyünk munkásokat. Fontosnak tartanám, ha erről a kérdésről kormányintézkedés történne. A jelentésből hiányzik a közvetett agitáció, az oktatási és kulturális kérdés. Pedig Angyalföldnek van színháza, most kifejlesztik.

711 Sajnos az üzemi kerületekben megszoktuk, hogy lebecsülik az értelmiség kérdését. 711 A József Attila Színházról van szó.