Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
2. a kerületi IB ülései hosszú időn keresztül ad hoc-szerüen lettek napirendre tűzve [sic!], nem volt megfelelő elemzés, hogy milyen megnyilvánulások vannak az egyes minisztériumokban, ezért hiányzik a jelentésből a konkrétság. Ma a helyzet: politikai vitákban a KB tételeit általában elfogadják. Ellenzési [sic!] hangoknak egyre kevesebb megnyilvánulásai vannak, de van jó néhány olyan párttag, akinél nehéz elképzelni, hogy könnyen feladták a korábban harcosan hangoztatott álláspontjukat. A felszín az egyetértés, de ugyanakkor nem jönnek ki azok a nézetek, melyeket világosan kellene látni. Szükségesnek tartok egy-két példát megemlíteni: az egyetemeken kidolgozták az egyetemi autonómiát, ami nagyon veszélyes volt, s ebben ma is működő párttagok is részt vettek. Például a Jogtudományi Egyetemen Hajdú [Gyula] elvtárs vezetésével alakult meg ez a bizottság. 803 Egyébként Hajdú október 23-a előtt az egyik Petőfi-köri vitán felszólalásával közbotrányt váltott ki. Október előtt eljárt Nagy Imréhez. Sok helyen november 4-e után nem akartak pártszervezetet létrehozni, hanem szocialista tömörüléseket, ahová nem csak kommunistákat akartak beszervezni. Elhangzottak olyan vélemények, hogy a Nagy Imrével kapcsolatos megállapítások rágalmak, a valóban kommunista professzorokat sztálinistarákosista jelzőkkel illették és félreállítottak őket. A forradalmi bizottságokat átmentették tanulmányi bizottságoknak, és akiket évekkel ezelőtt elbocsátottak - rehabilitálták őket. 804 A Közgazdaságtudományi Intézetben a gazdasági politikával kapcsolatban a jugoszláv nézetek rendkívül erősek. 805 Lapjukban ennek hangot is adtak. Taggyűlésükön határozatot hoztak, hogy Nagy Tamás ügyét még egyszer felül kell vizsgálni. 806 Erősen kiálltak a Nagy Imre-féle gazdasági koncepció és különösen a jugoszláv gazdasági politika mellett. A kerületi IB előtt nem világos, hogy ezek a nézetek milyen károsak. Ha a MÁVAG-ban vannak ilyen nézetek, akkor zűrzavart okoznak. De ilyen területen kihatással vannak a gyakorlati munkára. így fordulhatott elő a Művelődésügyi Minisztériumban a vallásoktatással kapcsolatos különböző intézkedések. [Sic!] Ebben a minisztériumban Kónya tagfelvétele hang nélkül történt. 807 Ezekből a problémákból kiindulva a kerületnek látni kell, hogy a pártegység helyzete messze van attól, amit a párt általános fejlődése során elért. Erős az intrika, előfordul, hogy egy pártszervezeten belül két pártszervezet van, ez nem csak abból adódik, hogy véleményeltérések vannak, hanem ha jobban megvakarjuk, politikai háttere van. 803 Az autonómia kidolgozásában részt vett Világhy Miklós is. Az autonómia kérdéséről ld. részletesen az 1957. január 23-ai Bp. IIB ülést (9. jkv.). 804 Az ELTE Jogi Kar 1957. május 30-ai taggyűlésén a jegyzőkönyv szerint így válaszolt Hajdú Gyula: [...] a pártban nagyon elharapódzott az intrikálás és a turkálás. Sajnálatosnak tartja, hogy egyes felsőbb vezetők ezt támogatják.". BFL XXXV.10.c. 1956-1957. 58. őe. 49. p. Az MSZMP ELTE Jogi Kar újjászervezett alapszervezetének vezetősége kiállt Hajdú mellett, és cáfolták jobboldali elhajlását, az 1957. október 28-ai feljegyzést Id.: BFLXXXV.10.b.l956-1957. 29. öe. 41-43. p. 805 A Közgazdaságtudományi Intézettel az MSZMP IIB is foglalkozott ld.: MSZMP IV. 105. p. A Közgazdaságtudományi Intézet MSZMP alapszervi jegyzőkönyveit ld.: BFL XXXV.lO.c.1956-1957. 179. őe. 806 Nagy Tamás felvételét kérte az MSZMP-be, de azt a központi IIB 1957. február 19-ei ülésén elutasította. MSZMP II. 142. és 148. p. Azonban Nagy Tamás ügyét a Közgazdaságtudományi Intézet 1957. március 8-ai taggyűlésén újratárgyalták, és határozatot hoztak a kérdés felülvizsgálatának szükségességéről. BFL XXXV.lO.c.1956-1957. 179. l.p. 807 A Művelődésügyi Minisztérium MSZMP-szervezete 1957. március 7-ei taggyűlésén egyhangúlag elfogadta Kónya Albert átigazolási kérelmét. BFL XXXV.lO.c.1956-1957. 220. öe. 144/b. p. Kónya az MM oktatásügyi kormánybiztosaként 1956 decemberében engedélyezte a hittanórákon való részvételt külön beiratkozás nélkül. A témáról ld. még az 1957. január 23-ai Bp. IIB-ülést (9. jkv.), illetve MSZMP V. 339. p. és MSZMP 2006. 156. p.
