Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
fel a Statisztikai Hivatal pártszervezetével. A döntő különbség abban van, hogy egy olyan apparátusban végzi a munkáját, amelyet választott testület, a tanács, a választók akaratának végrehajtója irányít. Egy olyan apparátust kell politikailag vezetnie, amely apparátus közvetlen kiszolgálója a lakosság érdekeinek. Ezért túlmenően azon, amely általában a hivatali pártszervezetek funkciója, a tanácsi pártszervezetnek kapcsolatot kell teremtenie a pártcsoport vezetőségével, az állandó bizottságokban dolgozó kommunistákkal, és segítenie kell azok munkájában. Ezt a feladatát a tanácsi apparátus pártszervezete csak akkor tudja betölteni, ha különleges figyelmet fordít a megfelelő szintű irányító pártbizottság a tanácsi pártszervezetekre. Nyilvánvaló, hogy az V. kerületi IB, amelyhez a Fővárosi Tanács pártszervezete szervezetileg tartozik, nem tudja minden téren megfelelően instruálni azt. Ezért helyes, ha a Budapesti IB közvetlenül is irányítja a Fővárosi Tanács pártszervezetét. Ez a kerületekre úgy vonatkozik, hogy ugyanaz az elvtárs, aki a várospolitikai munkát az intéző bizottságból irányítja, instruálja az apparátus pártszervezetét. Ha arról beszélünk, hogy fontos a tanács megerősítése pártkáderekkel, akkor ez vonatkozik a tanácsi pártszervezetre is, különösen a Fővárosi Tanács pártszervezetére, ahol egészen az utóbbi időkig a pártvezetés személyi összetétele nem biztosította a párt politikájának végrehajtását. 4. Külön kívánunk foglakozni a területi-körzeti pártszervezetek és a tanács viszonyával. Itt mindenekelőtt annak végrehajtását tartjuk szükségesnek, amelyet a közelmúltban a Budapesti IB a körzeti pártszervezetekre vonatkozólag meghatározott. Ameddig nem lesznek életképes, tevékeny körzeti pártszervezeteink, addig a tanácsi munka is mindkét lábára sántítani fog. Egy-egy pártkörzet területén két-három fővárosi és kb. 25-30 kerületi tanácstag működik. A körzeti pártszervezet munkáját a tanácstagok felé, még kevésbé a tanács felé, nem az irányítás jellemzi. Helyes, ha a körzeti pártszervezet vezetőségébe kommunista tanácstagot is beválasztanak, (hozzátesszük, hogy lakóbizottsági tagot is, mindkettőt funkció nélkül), hogy ily módon is szervezetté tegyék a tanácsnak és a területi pártszervezetnek politikai munkáját a lakóterületen. Néhány szervezeti kérdésről kell még szólni. Azt már vázoltuk, hogy milyen módszerrel, kik és hogyan vegyenek részt a tanács pártirányításában. A tanács, a VB és annak apparátusa az élet minden területével foglalkozik, és hasonlóan az irányító pártszervezet is. Elkerülhetetlen gyakorlatilag tehát, hogy az IB ipari, agitprop, osztálya stb. közvetlen érintkezésben legyen a tanács megfelelő szerveivel. Elengedhetetlennek tartjuk azonban, és a pártapparátus kisebb létszáma is azt követeli meg, hogy az összes tanácsi kérdések egy funkcionárius kezébe fussanak össze. A tanácsban is öt ismerjék úgy, mint aki a párt képviselője a tanács előtt. A legtöbb kerületben ezt feltétlenül egy függetlenített pártfunkcionárius IB-tag tudja csak megoldani, míg a Budapesti IB-nél szükséges, hogy e fontos kérdéssel állandóan ugyanaz a titkár foglakozzon, aki mellett kis létszámú, legfeljebb két-három főből álló apparátus legyen. Emellett szükséges állandó és alkalomszerű társadalmi munkatársak bevonása is.