Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

szerveivé és tömegszervezeteivé. Nem vonták be a lakosság széles rétegeit és mindenek előtt a munkásosztály többségét a hatalom gyakorlásába. Munkájukban még sok bürokrácia tapasztalható, amely méltán kiváltotta a lakosság jogos bírálatát és elégedetlenségét. Azokat a reményeket, amelyeket a tanácsok megalakulásával mi magunk is ébresztettünk a dolgozókban, tanácsaink nem váltották be. Ez is megkönnyítette az ellenforradalom törekvését a tanácsok szétverésével. Melyek a fent vázolt alapvető hiba kútforrásai 1. A tanácsok megalakulásával párhuzamosan az MDP vezetésében bekövetkezett súlyos hibáknál fogva állami és gazdasági életünkben egyre inkább érvényesült a centralizmus. Ennek következtében, mind a fővárosi, mind a kerületi tanácsok önállósága és hatásköre egyre inkább összezsugorodott. Mindennek következtében háttérbe szorult a tanács államhatalmi és tömegszervezeti jellege. A választott testület, a tanácsülés eleve eldöntött határozatokat jóváhagyó, formális szervvé lett. 2. Ismeretes, hogy megsértették a népgazdaság tervezésében is a szocializmus építésének objektív gazdasági törvényeit. Ennek következtében a fővárosi és a kerületi tanácsok nem tudták megoldani kielégítően a lakosság égető szükségleteit a legfőbb területeken (lakásépítkezés, tatarozás, iskolák építése stb.). A lakosság mindezekért a hibákért elsősorban a tanácsokat tette felelőssé, és ez nagymértékben gyengítette a tanácsok és a tömegek kapcsolatát. 3. Figyelembe kell venni, hogy nálunk felülről, viszonylag békés úton szerveztük meg a tanácsrendszert. Nem zúztuk szét, hanem fokozatosan, reformokkal építettük át az államhatalom és államigazgatás helyi szerveit. Ez részben jó, mert nagy megrázkódtatások nélkül építettük államrendszerünket, részben rossz, mert mint terhet visszük magunkkal a burzsoá államigazgatási rendszer megcsontosodott hibáit és csökevényeit. Ez táptalaja az osztályéberség csökkenésének tanácsainkban, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ellenforradalom alatt és utána is egy ideig a tanácsokban dolgozó funkcionáriusok egy részénél elméleti zűrzavar, sőt ellenséges nézetek és ennek megfelelő cselekedetek kaptak lábra.

773 Mindaz, amit tanácsaink hétéves működéséről vázoltunk, egyben körvonalazza a vezető erő, a budapesti és kerületi pártbizottságok pártirányító tevékenységét is. Ehelyütt elsősorban azokra a hibákra mutatunk rá, amelyek a tanácsok pártirányításában az elmúlt időszakban jellemzőek voltak: 1. A pártirányítás elsősorban a VB-kre és az apparátusokra korlátozódott, míg a választott testület, a tanács pártirányítása teljesen elhalványult. Létrehozták ugyan mindenütt a kommunista tanácstagok pártcsoportját, de e pártcsoportok gyakorlatilag nem működtek. 2. Gyakran megsértették a tanács önállóságát, mikor is a tanács, a tanácsban dolgozó kommunisták előzetes megkérdezése és bevonása nélkül döntöttek lényeges kérdésekben. 773 A BRFK Folilikai Nyomozó Osztálya fentebb említett jelentése megvizsgálta a Fővárosi Tanács apparátusában végzett tisztogatást. Az életrajzi adatokat is tartalmazó névsorokat Id.: BFL XXXV.Ld. 74. öe. 2-16. p.