Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.
A Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság jelentése a tanácsok pártirányításáról Az 1956. október 23-november 4-ei ellenforradalom leverése utáni időszak fő feladata az ország politikai, társadalmi és gazdasági életének konszolidálása. Az osztályellenség kíméletlen elnyomásának és felszámolásának folytatása mellett most egyre inkább előtérbe nyomul [sic!] a proletárdiktatúra gazdaságszervező és nevelő funkciója. Ezzel együtt kerül előtérbe a párt politikájában a tanácsrendszer pártirányításának elvi és gyakorlati kérdése. Időszerűvé teszi a tanácsok pártirányításának megtárgyalását az a körülmény is, hogy a pártkáderek számára szükségszerű a tanácsok pártirányítása, eddigi tapasztalatainak értékelése és a további feladatok megjelölése a Budapesti Intéző Bizottság részéről. I. Tapasztalatok, tanulságok napjainkig A tanácsok közel hétéves működésük alatt, minden hibáik [sic!] ellenére, szocialista államrendszerünk alappilléreivé váltak. A fővárosi és kerületi tanácsok átfogták Budapest lakossága társadalmi, gazdasági és kulturális életének legfőbb területeit, és eredményesen szolgálták a főváros szocialista fejlődését. Nagy hiba lenne lebecsülni az ez évek alatt elért eredményeket (lakónegyedek építése, a közlekedés, a kereskedelmi hálózat fejlesztése stb.), illetve ez eredmények elérésében megfeledkezni a tanácsok munkájáról. Ezt annál is inkább alá kell húzni, mivel az ellenforradalom értelmi szervezői és előkészítői, mint minden téren, a tanácsok munkájában is csak a rosszat emelték ki, és az eredmények elhallgatása mellett nagymértékben eltúlozták tanácsaink tényleges hibáit. Az ellenforradalom elsöpréssel fenyegette, legtöbb esetben likvidálta a tanácsokat. 771 Közismerten ezt a célt szolgálták az ellenforradalom olyan különböző címkével ellátott szervei, mint a „nemzeti bizottságok", a „forradalmi bizottmányok" stb. 772 Az ellenforradalom leverése után elsősorban az igazgatási apparátus és néhány kerületi tanács ugrott talpra. Tevékenyen és eredményesen dolgoztak a saját frontjukon a néphatalom megszilárdításáért. Az ellenforradalom okozta súlyos anyagi károk helyreállításában, a közszolgáltatás folyamatos biztosításában, a közlekedés beindításában, a közellátás kielégítő megszervezésében, az egészségügy terén kiváló munkát végeztek. Tanácsrendszerünk eredményei mellett meg kell állapítani azt az alapvető hibát, hogy tanácsaink az elmúlt hét év alatt nem váltak a dolgozó tömegek tényleges államhatalmi 771 Például a Fővárosi Tanács csak 1957. május 17-én ült össze először az 1956-os forradalom után. BFL XXIII.lOl.a. 1957. május 17. 772 A BRFK Politikai Nyomozó Osztálya 1958. május 22-ei jelentése tárgyalta a Fővárosi Nemzeti Bizottság és a tanácsi osztályokon létrejött forradalmi bizottságok „ellenforradalmi" szerepét. Kiemelte a Pénzügyi Osztály szerepét, ahol László Imre elkészítette a Fővárosi Tanács új szervezeti felépítését. A BUVÁTI-nál Kovács Géza, a Döntőbizottságnál dr. Kovács Mihály, a Népművelési Osztályon Vajda Dezső, az Igazgatási Osztályon Kemenesi Miklós, az Építési Igazgatóságon Dános György vezetésével alakultak meg a forradalmi bizottságok. A Fővárosi Tanács és közvetlen intézményei ellenforradalom előtti, alatti és utáni helyzetéről. BFL XXXV. Ld. 74. őe. 5-6. p. A Fővárosi Tanács 1957. május 17-ei ülésén Pongrácz Kálmán beszámolót tartott az „ellenforradalom" alatti eseményekről, külön kiemelve a nemzeti bizottságok szerepét. BFL XXIII.lOl.a. 14. 1957. május 17. 54-120. p.
