Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

szervező tevékenysége nincs hatással az alapszervezetekre. A pártszervezet megalakulásakor a volt MDP-tagok, aktivisták, régebbi párttagsággal rendelkező elvtársak tömörültek a párt köré. A Politikai Osztály volt munkatársainak különösebb szerepe a pártszervezetek alakításában nem volt. A pártszervezet alakításával szemben kezdetben jelentős ellenállás mutatkozott meg, különösen a polgári alkalmazottak körében. Egyes helyeken nyílt formákat öltött az ellenállás, máshol burkolt formákban jelentkezett. A pártba elsősorban a tiszti állományba tartozó elvtársak kérték átigazolásukat. A párttal szembeni bizalmatlanság légköre legtovább tartotta magát a legénységi állománynál. A párttagság létszáma jelenleg 918 fő, a Főkapitányság létszáma 1 742. Ebben a létszámban nem szerepel a Politikai Nyomozó Főosztály (ahol a párttagság aránya 98%-os), a Karhatalmi Ezred és az őrzászlóalj személyzete, ezekkel a szervekkel együtt a párttagság létszáma 2 189 750. Az átigazolás a legtöbb helyen kezdettől fogva taggyűléseken történik. Az első napokban nem taggyűlésen vették fel a párttagokat. Néhány pártszervezetben az átigazolásra jelentkezők felett nagy viták vannak. Például a Közlekedésrendészeten, Bűnügyi Osztályon stb. Ugyanakkor sok helyen vita nélkül veszik fel a pártba az embereket. Sok pártszervezetben megbékélés és megbocsátás hangulata terjedt el mindenkivel szemben. így alakult ki az a helyzet az Anyagi- és Pénzügyi Osztályon, hogy a taggyűlés még egyetlen átigazolási kérelmet sem utasított vissza. A Főkapitányság Intéző Bizottsága semmiféle ellenőrzést nem gyakorol a tagfelvételek felett. Akit az alapszervetek felvesznek, azok számára automatikusan kiállítják a tagsági könyvet. Ez súlyos hiba, mert így előfordult már, hogy több olyan személyt átigazoltak a pártba, aki arra egyáltalán nem alkalmas, sőt olyan is volt, akit később az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt el kellett bocsátani a rendőrségtől. II. A rendőri személyi állomány magatartásának felülvizsgálására a Budapesti Intéző Bizottság bizottságokat szervezett. Megvizsgálták a vezető helyet betöltő tisztek ellenforradalom alatt tanúsított magatartását, tevékenységét. A helyi pártszervezetnek a személyi állomány megtisztításában lényeges szerepe nem volt, és ma sincs. A párt felső szervei által kiküldött felülvizsgáló bizottságok javaslatainak végrehajtását nem ellenőrzik. A kommunisták egyénileg részt vettek és részt vesznek a személyi állomány megtisztításában, javaslataikkal segítették a bizottság munkáját. Vannak alapszervezetek is, amelyek szervezetten igyekeznek a maguk területén megfelelő intézkedéseket tenni, ez azonban nagy nehézségekbe ütközik, mert az alapszervezeteknek jelenleg nincs megfelelő tekintélyük. Mellékeljük a Fegyelmi Osztály kimutatását az ellenforradalmi tevékenység miatt fegyelmi eljárás alá vont személyek számáról és a meghozott intézkedésekről. 750 Az 1957. április 14-ei jelentésben is szerepel a 2.189-es szám, ami március 28-ai adat. Eszerint március 28-a után a taglétszám kb. 115 fővel emelkedett. BFL XXXV.30.a. 1956-1957. 2. öe. 14. p. Sós említett, február 12-ei jelentése szerint a Karhatalom rendszeresített létszáma 1 355 fő volt tisztek nélkül. A rendőrök rendszeresített létszáma 3.880 lő, tényleges létszám 2.840 volt, a Karhatalmi Lzrednél és a rendőröknél mintegy 2 000 fö a volt hiány. BFL XXXV.30.b. 1956-1957. 6. őe. 2-4. p.