Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

Felvetődött: hogyan tovább? Miért vetődött fel? A gyűlés világosan megmutatta, hogy baj van a fegyelemmel. Most már itt az ideje, hogy áttérjünk a tervszerűségre. A fegyelmezetlenség elég nagy, nagy tömeg zúdult be a pártba, aki ideológiailag meg van zavarva. Nem érezték a pártszervezet erejét, befolyását az újonnan felvett párttagok. Sürgősen meg kell javítani az agitációs- és propagandamunkát. Feltétlenül felül kell vizsgálni a vezetés kérdését. Úgy kezdtük a munkát, hogy azokból alakult az Intéző Bizottság, akik éppen kéznél voltak. Időközben jöttek be jól képzett elvtársak, ezekből ki kell egészíteni az üzemi IB-ket. A kerületeknek sem szabad megengedni, ha behívunk titkárokat, a helyetteseiket küldjék be. Ezekkel a dolgozókkal igen komolyan kell foglalkozni, ez is a fegyelemhez tartozik. Én nem mondanám, hogy a munkástanácsok beálltak a párt propagandistáinak. Az igaz, hogy részt vettek a mozgósításban, de az is igaz, hogy sok helyen még mindig a párt ellen ágálnak. A régi munkástanácsokra, akiket október vetett felszínre, jobban kell vigyázni. Schumeth János elvtárs, XIV. kerület: A Köztársaság téri gyűlés után, melyre 7-8 000 embert sikerült elvinnünk igen reményteljesen néztünk május 1-je elé. Az egyik, amit elhatároztunk május l-jével kapcsolatban, hogy nem vesszük igénybe a kerület súlyát, beszélgettünk az alapszervezetekkel, és önállóan hagytuk őket dolgozni. Az eredmény 14-16 000 ember volt várható. [Sic!] Két dolgot tűztünk magunk elé: minél több nagygyűlést szervezni, és az egyéni agitációt. 50 nagygyűlést szerveztünk, ebből 7 lakóterületit és 1 értelmiségit. Kétoldalas meghívót készítettünk, ezen ismertettük május 1-je jelentőségét, és minden kommunistának hét munkást kellett meghívnia. Ezzel tulajdonképpen a kommunisták át is mentek a tűzkeresztségen. A végső eredményként 20 000 ember vett részt a május 1-jei nagygyűlésen kerületünkből. A hangulatra jellemző, hogy az emberek már a május 1-je előtti napokon feldíszítették munkapadjaikat. Régen nem voltak ilyen szépen feldíszített műhelyek. A munkások maguk adták össze a dekorációra a pénzt. Mi középüzemi kerület [sic!] vagyunk, de például a Telefongyárból 500-at vártunk, és 800-an jöttek ki. Az üzemek között igen sok női üzem [sic!] van, ahonnan kevesen jöttek el. A nök felé végzett politikai munkánk nem kielégítő. A KISZ nem tudja befolyását növelni az ifjúságra. 400 fiatal vonult, igen sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk eredményesebb munkát végezni a nők és a fiatalok felé. A gazdasági kérdéseket alaposan megnéztük, és egyes üzemeink, például a Danuvia, gazdaságosabban termel 30%-kal, mint október előtt. A másik kérdés az agitprop, munka és a propagandamunka módszertani kérdése. Egész napi [sic!] titkári megbeszélést fogunk tartani. Figyelembe vettük, hogy új, nem tapasztalt vezetők vannak. Ugyanakkor elhatároztuk, hogy a félévi munkát értékeljük, és lezárjuk a pártszervezetek értékelésével. Jutalmazni akarjuk az első perctől kezdve helytálló elvtársakat egy nagyon szép emblémával. Egyik oldalon egy marxista-leninista könyv, benne egy Lenin-idézet, másik oldalon néhány dicsérő szó. Én úgy gondolom, hogy külön agitátorhálózatot ne hozzunk létre. Minden kommunista agitátor legyen. A munkástanácsokkal kapcsolatban két szempont alakult ki. Ez az egy terület, ahol képtelenek vagyunk előremenni. A munkástanácsok sorvadnak. Felvetődött az az ötlet, hogy megkérdezzük a munkásokat, akarják vagy nem akarják, s ezt a véleménykutatási eredményt a Budapesti IB rendelkezésére bocsátjuk. Ha olyan többségi vélemény alakul ki, hogy legyen, akkor viszont határozzuk meg szerepét. Azt hiszem, kellene foglalkozni ezzel az IB-