Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. 1957. április 1.–1957. május 27. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10.

voltak. Az ellenséges uszítást a politikai munkában már elég jól tudjuk ellensúlyozni. Sok üzemben a mi szerveink, a párt és kormány szervei döntenek, ez befolyásolja a munkások állásfoglalását. Pozitív hatással volt, hogy megmondtuk, Kádár elvtárs fog beszélni. Sokan kíváncsiak voltak, hogy mit fog mondani. Jó hatással volt az is, hogy hangsúlyoztuk: az önkéntesség alapján kell jönni. Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy kis presszió mégis volt. Az egyik igazgató összehívta az osztályvezetőket, s elmondta, hogy „remélem, maguk ott lesznek elsején". Ebben benne volt a szorítás. De ez nem jellemző. Ugyanakkor egy másik jelenséget is észleltünk. A munkástanácsok, amelyek eddig elsorvadási állapotban voltak, május 1-jére kezdtek felébredni, és gyenge befolyásukat felhasználták. Sok helyen a munkástanácsok szépen kivették részüket a mozgósításban. Mi úgy látjuk, hogy május 1-je tradíciója is sok embert kihozott. Milyen negatív tapasztalatunk van? Mi felmértük a területeket. Legnagyobb üzemeinkből, mint az Orion, Sörgyár stb. sokkal kevesebben jöttek el, mint ahogy vártuk, viszont a kisüzemekből sokkal többen jöttek el. Az üzemek [dolgozóinak] 60-70%-a, a nagyüzemekből a dolgozók 20-30%-a jött el. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a kis- és középüzemek pártvezetése és a nagyobb üzemek pártvezetése között különbség nincs a nagyüzemek javára. A vezetők nagy része új. Olyan személyekből tevődik össze, akik funkcióban nem voltak az ellenforradalom előtt. Jelentős részük még alapszervezeti vezetőségi tag sem volt, legjobb esetben aktíva, 10-es bizalmi funkciót viselt. Az ellenforradalmi események alatt ők ugrottak először talpra, de nincs politikai és szervezési rutinjuk, mint az egyes kisebb üzemben lévő pártvezetőségeknek. Továbbá őszintén meg kell mondani, ahol 5-600-an dolgoznak, az egy kis család, jó kollektíva. A nagyüzemekben az emberek jelentős része nem ismeri egymást. Eléggé el vannak az emberek egymástól szeparálva. A másik ilyen negatív dolog a politikai munkát illeti. Mi egy héttel ezelőtt erről a kérdésről beszámoltunk. A politikai munka az utolsó két-három nap alatt kezdett erőteljesebb lenni. Itt a politikai munka minőségét kell bírálni. Nem arról van szó, hogy nem beszéltek a mi aktíváink május 1-jéről, de nem megfelelő formában. A hangulat nem volt a legjobb, bár mi kaptuk a legfőbb helyet, szinte páholyban voltunk. Tetszett május 1-jenek a szervezettsége és egyszerűsége. A téren várni kellett, de ezt előre megmondtuk. Dekorációt mindenki vinni akart. A vörös zászló viteléért még nem volt ilyen tülekedés, mint most. Tetszett az embereknek, hogy a vezető elvtársak velük együtt vonulnak, a baj az volt, hogy az első három-négy sor kivételével senki sem látta, hogy valóban eljöttek. A jövőben úgy kellene csinálni, hogy hangosító autót vigyünk az oszlop élére, s arról üdvözöljék a vezető elvtársak a felvonulókat. Az elvtársaknak tetszett Kádár elvtárs beszéde, az, hogy nem a pártaktívákhoz szólt, hanem a tömegekhez. Arról is beszéltek, nagy dolog, hogy a pártnak volt bátorsága az ifjúságot felvonultatni. Jó hatást keltett a munkásőrség felvonulása is. Két-három nap telt el május 1-je óta. Milyen hatást tapasztalunk? Többen jelentkeznek a pártba. Sok üzemi titkár felkeresett és elmondta, a gyűlés hatására sokan jelentkeztek, kérték átigazolásukat, sokan jelentkeztek 4-én is, például Sörgyárban, Orionban. Azt mondtam, nekem mint kerületi első titkárnak nem kell tudnom, hogy ezek nem május 1-jéig jelentkeztek. Továbbá hatással van egyes értelmiségi rétegekre is május 1-je, így a pedagógusokra és orvosokra. Ezen a két területen mi nagyon rosszul állunk. Az egész területen öt-hat orvos van. Egyetlen pedagógus pártszervezetünk van.