Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Függelék
Az ENSZ most folyó ülésszakán mindezen események következtében az ázsiai, afrikai országok követelésére, mint fő napirendi pont Kína ENSZ tagsága, az egyiptomi, algériai, ciprusi és szíriai kérdések szerepelnek. Ebben a helyzetben természetesen a vezető imperialista országok számára a kívülről és a hazai ellenforradalmárok által szított magyarországi nyugtalanság, minden újabb sztrájk és tüntetés alkalmas eszköz arra, hogy - a mi újabb áldozataink árán - „A magyar kérdés" kerüljön az ENSZ-ben napirendre. 5 "^ 2 A helyzet fonáksága nem az, hogy az ENSZ közgyűlésén a „magyar kérdésre" vonatkozó javaslatot az USA-tól teljesen függő Kuba terjesztette be, hanem az, hogy a beterjesztés időpontjában maga a kubai nép is elszánt fegyveres harcot folytat a kubai reakciós kormányzat ellen. Mint az AFP hírügynökség jelenti, „a sziget különböző pontjain szétrombolták a vasútvonalat, kivágták a telefonoszlopokat, és megrongálták az elektromos vonalakat". 553 Ilyen körülmények között a magyar küldöttségnek az ENSZ közgyűlésén való további részvétele mindenekelőtt a magyar belügyekbe való ismételt beavatkozáshoz való hozzájárulást jelentené. De ezen túlmenően a „magyar kérdésnek" ismételt felmelegítése eszközül szolgál a nyugati imperialista hatalmaknak ahhoz, hogy a „magyar kérdést" spanyolfalként használják az Ázsiában és Afrikában elkövetett gaztetteik leplezésére. Ezért a magyar ENSZ-delegáció teljesen indokoltan kivonult az ENSZ közgyűléséről. III. Milyen hatása van a közel-keleti és a magyarországi eseményeknek az Atlanti Szövetségre? Az imperialista, agresszív szövetségeknek sohasem kedvez a nemzetközi feszültség enyhülése. Ilyenkor a széthúzó erök nagyobb mértékben jelentkeznek, az ellentétek (gazdasági és politikai) jobban felszínre kerülnek. Az utóbbi években egyre több hang hallatszott Olaszországtól Izlandig, hogy a katonai kérdések rovására a NATO-nak a kulturális és gazdasági feladatait helyezzék előtérbe. 554 Ez a körülmény nem kevés gondot okozott elsősorban az Amerikai Egyesült Államok legreakciósabb, a „hidegháborút", a fegyverkezési hajsza fokozását óhajtó köreinek. Mi sem természetesebb, hogy most elsősorban a magyar eseményeket, a feszültség növekedését igyekeznek felhasználni arra, hogy a NATO bomlását, válságát megállítsák, sőt új határozatok alapján a szervezetet az USA vezetésével még inkább megerősítsék. A magyar kérdés további szítása, a Szovjetunió elleni nagy nemzetközi sajtó- és rágalomkampány azt szolgálja, hogy az Atlanti Szövetség tagjait még több áldozat és újabb kötelezettség elvállalására rábírják. Ezt szolgálja a NATO mostani párizsi ülésszaka. 555 Az 1952-es lisszaboni értekezlet, tehát a koreai háború óta ezt az ülést tartják a legfontosabbnak. 556 Az előzetes jelentések is azt mutatják, hogy a fő kérdés az előző időszakhoz képest az, hogy 1. a szövetség katonai 552 Az ENSZ ötösbizottság beszámolóját a magyar kérdésről ld. például: BFL XXXV. 1 c. 1956-1957. 11. őe. 553 Kubában Fidel Castro vezetésével három évig tartó partizánháború tört ki 1956-ban, amelynek végén Castro megdöntötte az USA-barát kormány hatalmát. 554 A NATO-t 1949-ben alapították. Tagjai 1956-ban; Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Törökország és az USA. 555 1956. december 11-14. között külügyminiszteri szinten ülésezett a NATO Párizsban. A tanácskozás záróközleményében válaszolt elsőként a nyugati katonai tömb a Szovjetunió magyarországi katonai intervenciójára: „[...] tagjai megrendüléssel és felháborodással követték a magyarországi eseményeket [...] Kelet-Európa népeinek joguk van megválasztani saját kormányukat, anélkül, hogy alá legyenek vetve bármilyen külső nyomásnak, erőszaknak vagy azzal való fenyegetésnek .." Idézi: Kecskés 200J. 106. p. 556 A NATO 1952. február 23-án ülésezett Lisszabonban.
