Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Függelék
oldalát kell ismét nyíltan előtérbe állítani, az állítólagos szovjet veszéllyel szemben; 2. meg kell gyorsítani a Nyugat-Németország felfegyverzését, beleértve az atomfegyverekkel való felszerelést. Ez természetesen a népi demokráciák, köztük hazánk ellen irányul. Nem kétséges, hogy az USA a jelenlegi helyzetet fél akarja, és fel is tudja használni arra, hogy a szövetséget ismét szilárdabbá tegye, és azon belül a maga gazdasági, politikai és katonai befolyását tovább szilárdítsa. De az imperialista szövetség jellegéből - tehát abból, hogy nem egyenlő erejű imperialista országok szövetkeznek, hogy alá- és fölérendeltségi viszony áll fenn a tagok között - eleve következik, hogy az ellentéteket a most előtérbe nyomuló közös érdek, az állítólagos kommunista veszély elleni együttes védekezés, a magyar kérdés legfeljebb háttérbe szoríthatja, de ki nem küszöbölheti. Az Atlanti Szövetségen belüli eddigi problémák most sem szűntek meg teljesen, sőt egyesek éppen a közel-keleti helyzet miatt kiéleződtek. Csak néhány legjelentősebbre utalunk: 1. A szuezi válságban az USA - Angliával és Franciaországgal szemben - felemás, mérsékelt, közvetítő politikát folytat. Elítélte az agressziót, és az angol, francia csapatok kivonása, valamint az ENSZ-csapatok küldése mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy ezzel megvetik a csatornának Egyiptom által mindig elutasított nemzetközi ellenőrzésének az alapját. Az USA pedig, mint közvetítő - az iráni olajkoncessziókhoz hasonlóan - az eddig hegemón szerepet betöltő Anglia és Franciaország rovására betör a csatornaövezetbe. 2. A Szuezi-csatornának a hadmüveletek miatti több hónapos elzárása, a szíriai olajvezetékek komoly megrongálása egész Nyugat-Európában jelentős olajhiányt idézett elő. Ez 20-30 százalékos közlekedési korlátozást és ugyanolyan arányú benzin áremelkedést idézett elő. Az olajjal együtt igen komoly szénhiány is mutatkozik Nyugat-Európában, elsősorban munkaerőhiány miatt (ez az egyik oka annak, hogy a Szabad Európa és más nyugat-európai rádió annyira csábítja a magyar fiatalokat disszidálásra, hogy azokat azután jelentős részben elnyeljék a nyugatnémetországi, belgiumi, angliai és franciaországi legrosszabb bányák). Angliában és különösen Franciaországban a nagy hadikiadás miatt erősödő inflációs jelenségek tapasztalhatók. Franciaország kiadásaihoz - az algériai háborúra költött napi 1 milliárd frank mellett - most az egyiptomi költségek is hozzájárulnak. Ilyen körülmények között folynak a tárgyalások az USA általi olajszállítás és pénzügyi segítségben. Valamiféle újfajta MarshalI-segélyről beszélnek. 557 Ez természetesen egyáltalán nem Anglia és Franciaország önállóságának növekedését vonná maga után. 3. A szuezi válság súlyos hatással van a brit birodalomra. Elsősorban Indiában egyre erősödik a felháborodás az angol klasszikus gyarmati módszerek feléledése miatt. A tömegek válaszképpen Indiának a brit nemzetközösségből való kiválását követelik. Ez viszont - mint Krisna Menőn államminiszter az ottawai kanadai klubban mondott beszédében kijelentette - a Brit Nemzetközösség szétesésének kezdetét jelentené. 557 Az USA külügyminisztere, George C. Marshall Európai Újjáépítési Terve (ERP, 1947) keretében az USA nyersanyagot, árut, tőkét szállított a II. világháború által sújtott országoknak, ezt azonban Sztálin utasítására a szovjet blokk államai nem vehették igénybe. 1949-ben az ERP vagyon szétosztására hozták létre Párizsban az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. Az ERP-re adott válaszként jött létre a szocialista országok gazdasági szervezete, a KGST.
