Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. november 8-ai ülésének jegyzőkönyve Jegyzőkönyv Felvétetett az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottságának 1956. november 8-ai esti ülésén. Jelen voltak: Biszku Béla, Szikra Sándor, Földes László tagok és Marián [István], Dózsa [Tihamér] és Kelemen [Pál] elvtársak. A bizottság a helyzetet a következőkben értékeli. Növekszik az üzletek, raktárak, vasúti szerelvények kifosztása. 85 A karhatalom itt-ott már jelentkezett és a közbelépésük megelégedettséget vált ki a lakosságban. 86 Óriási tömegek állnak sorban kenyérért és húsért. Aránylag fegyelmezetten viselkednek. A lakóházak egy kisebbik részében a lakóbizottságok rendet tartanak, ha lassan is, de terjed az, hogy saját magunknak kell megóvni házainkat. 87 A kormány 88 aktuális intézkedései általában megnyugvást váltanak ki úgy a munkakezdést illetően, 89 mint a zálogházi értékeket illetően stb. 90 A lakosságban már egyes helyeken kifejezésre jut az elégedetlenség a fosztogatással, értelmetlen fegyveres harcokkal szemben. Ugyanakkor elítélik, barbárnak tartják a szovjet hadsereg módszereit. 85 Az 1KB 1956. november II-ei ülésén értékelte részletesen az október 23-a után kialakult magyarországi helyzetet. MSZMP I. 25-59. p. Az ET 1956. november 12-ével életbe léptette a 1956. évi 22. sz. tvr.-t, amely szabályozta az egyes bűncselekmények tekintetében a büntetőeljárás módját. Ld.: MK 1956. november 12. 93. sz.: „Gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, illetőleg fosztogatás, valamint lőfegyver jogtalan használatával elkövetett valamely bűntett vagy ezeknek a cselekményeknek a kísérlete esetében az ügyészség az elkövetőt vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja, ha az elkövetőt tetten érik, vagy ha a szükséges bizonyítékok nyomban a bíróság elé tárhatók." 86 A karhatalom megszervezéséről az FMPK 1956. november 7-ei szám nélküli, titkos - azaz Magyar Közlönyben meg nem jelent - határozata intézkedett, Id.: MSZMP V. 310. p. 87 Felhívás a lakóbizottságokhoz és a házfelügyelökhöz! címmel a Bp. IIB és a Fővárosi tanács kiáltványt adott ki a lakóházak védelmére, az eldobált fegyverek összeszedésére és a járványok felügyeletére vonatkozóan. Népszabadság, 1956. november 8. 88 A kormány az ET 1956. évi 28. sz. hat. szerint ekkor már az FMPK, bár hivatalosan a Magyar Közlöny csak november 12-én közölte a kormányváltozás tényét. Az FMPK 1/1956. (XI. 12.) sz. határozata intézkedett az államigazgatás egyes ágazatainak vezetéséről. 89 Az október 26-ától országos méretűvé váló sztrájk felfüggesztéséről november 3-ára állapodtak meg a munkástanácsok képviselői a Nagy Imre-kormánnyal. A megállapodás értelmében a munkások legkésőbb november 5-én felvették volna a munkát, erre azonban a szovjet agresszió miatt nem kerülhetett sor. Az FMPK november 7-én intézkedett a központi és helyi szervek munkájának megindításáról. Az 1/1956. (XI. 9.) Korm. sz. rendelet ugyan november 9-ére van datálva, de hivatalosan csak a november 12-ei MK közölte a szabályozás szövegét. A munkakezdéssel az MSZMP IIB november 21 -ei ülése foglalkozott részletesen. MSZMP 1. 78-84 és91.p. 90 A zálogházban elhelyezett ruhanemük és lábbelik kiadásáról hozott kormányhatározat kimondta: „A Minisztertanács 1956. november 6-án tartott ülésén [...] elhatározta, hogy az 500 forintnál nem nagyobb zálogkölcsönt képviselő jelen rendelet megjelenése napjáig elzálogosított ruhaneműt és lábbelit a tulajdonosnak a zálogkölcsön visszafizetése nélkül 1956. november l()-e és 20-a között ki kell adni. A Minisztertanács felhívja az ország minden zálogházvezetöjét, hogy e rendeletet a megszabott idő alatt hajtsa végre és november 20-a után az értékek kiadásáról a visszavett zálogcédulákkal a pénzügyminiszternek számoljon cl." Népszabadság, 1956. november 8.
