Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
Ugyanakkor a dolgozók között, de még a kommunista aktívák között is, nagy a zűrzavar és meghasonlás, sokan nem látják világosan, hogy mi tette szükségessé a szovjet kormányhoz intézett újabb kérelmet a beavatkozásra. 91 Haladó gondolkodású emberek is úgy látják, hogy a fejlődés nem vezetett volna fasizmusra. Megállott volna egy polgári demokratikus rendszernél. Miután ezzel a pártaktívák is kétségeket támasztanak, nem tudnak választ adni a dolgozók által feltett kérdésekre. 92 Nagyon erős a szovjetellenes és a kommunista-ellenes hangulat. A pártaktíva, de maga a Budapesti Intéző Bizottság 3 is úgy látja, hogy az Országos Intéző Bizottság 94 „baloldali" politikát folytat, ez érvényesül a rádióban és a sajtóban is. Nem húz választóvonalat a propagandánk a 23-24-ei tüntetés résztvevői és az ellenforradalmárok között. Mindenkit egyformán elítél, s ez azzal jár, hogy ezek a fegyveres csoportok tagjai [sic!], bár el vannak fáradva és fásulva, nem mernek hazamenni, mert félnek a retorziótól, hogy mi lesz velük. A párton belül nagyon sok ellentétes nézet van arról, hogy kik a Rákosi-klikk tagjai, kik a szektánsok [sic!] 95 és ezeknek a köröknek a körülhatárolását kérik, mert ezek a hangok az Intéző Bizottság 96 úgyszólván valamennyi tagjával és valamennyi vezetővel kapcsolatban felvetődik. [Sic!] Nincs a Budapesti Intéző Bizottságnak pontos képe az üzemi munkások és üzemi értelmiségiek hangjáról. 97 Nem ismerjük, mi a munka felvételével kapcsolatban a munkások többségének hangulata. Több helyen felmerül olyan hang, hogy nem dolgoznak addig, míg a szovjet csapatok itt vannak. 98 Határozatok: 1. Az Intéző Bizottság 99 szükségesnek tartja, hogy azokban a kerületekben, amelyekben nem tudtuk megteremteni a kapcsolatot, legkésőbb szombatig 100 kapcsolatot kell kiépíteni. Felelős: Biszku [Béla] elvtárs. 91 Oklóber 23-án Hruscsov az SZKP első titkára döntése után formálisan Gerő Ernő, az MDP akkori első titkára kérte először a szovjet beavatkozást, amit antedatálva Hegedűs András miniszterelnök írt alá. A második kérelem hasonló körülmények között született. A november 2-ai szovjet döntés után az FMPK Szolnokon tartózkodó tagjai november 4-én adták ki kiáltványukat A Forradalmi Munkás-Paraszí Kormány felhívása a magyar néphez címmel. Az FMPK a kiáltvány 14. pontjában „azzal a kéréssel fordult a szovjet hadsereg parancsnokságához, segítsen népünknek a reakció sötét erőinek szétverésében". FMPK 1956. 3. p. Bővebben a döntéshozatalról Id.: Jelcin-dosszié, Rainer - Szereda 1996, Hiányzó lapok. 92 Az MSZMP IKB-n és HB-n belül is viták voltak a vezetők között az események megítélésében. Ld.: MSZMP 1. 25-50. p. Ezt a vitát lényegében az 1KB december 5-ei határozata zárta le. Uo. 240-242. p. 93 Helyesen: az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottsága. A továbbiakban nem javítjuk. 94 Helyesen: a MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága. 95 Helyesen: szektások. A Rákosi Mátyást követő, ortodox felfogású (sztálinista) kommunistákat nevezték így. A szektások kérdésével kapcsolatban ld.: MSZMP l. 30-31. p. 96 Helyesen: a MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága. 97 Budapesten a Bp. IIB a december 23-ai üléshez készített APO-anyag kapcsán foglalkozott behatóbban az üzemi munkásság és a munkástanácsok kérdésével (Függelék 10.). 98 A szovjet csapatok kivonását a munkástanácsok az első pontok között szerepeltették a kormánnyal való tárgyalási feltételeik között. 99 A továbbiakban az Intéző Bizottság alatt a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság értendő. 100 Azaz 1956. november 10-éig.
