Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
ÁVH-ra gondolok, akikkel szemben helyre kell állítani a bizalmat, akik 16-20 órákat dolgoztak naponta azért, hogy bennünket, a mi államunkat, a mi pártunkat megvédjék. Gondolok az 5-6 évvel ezelőtti kirakottakra. Van köztük egy, akit én ismerek. Három hete mondom, hogy vigyék vissza azt az elvtársat, dolgozzon a Sós elvtárs mellett. Én hiszem, hogy Sós elvtárs jót akar, de nagyon kevesen vannak ott az elvtársak. 14 " A munkástanácsokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy igenis, ma is a pozíciók átépítése folyik. A Hajógyárban az események óta az 5. elnök van. 141 Ugyanazok is ott vannak, akik 3 héttel ezelőtt a legvéresebben uszítottak a sztrájkra. Ma mentegetik magukat. Jönnek velünk egyezkedni, és stikában lejárnak sztrájkot szervezni. Ezek ma úgy vannak kezelve, mint jó fiúk. Nekünk ezeket a kérdéseket meg kell oldani, oda kell csapni. Az a véleményem a tüntetéssel kapcsolatban, hogy volt egy komoly hiba, hogy nem mehettünk ki felvonulni. Vincze elvtárssal egyetértek: menetközben inkább előre gondoljuk meg, hogy milyen erőink vannak, menetközben ne dezorganizáljunk. Ha végigvonul, mondjuk, 2 000 ember néhány km-en keresztül, nagyobb hatás lett volna. A provokáció nem akkor kezdődött, amikor mi ott voltunk, a csavargók akkor jöttek, amikor mi már elmentünk. És csodálkoztak, hogy a karhatalom most már beavatkozik. Ha csinálunk még a közeljövőben ilyesmit, javaslom, hogy a Sportcsarnokban legyen egy nagy kommunista aktíva. A következő lépés ne az legyen, hogy kimegyünk az utcára, hanem egy aktíva legyen 3-4, esetleg 5 000 emberrel, és a Rádió is közvetítse. Közben gyűjtsünk erőket, egy tömeg csatlakozzon hozzánk, és a gyűlés után a körúton vonuljunk végig. A minisztériumok politizáljanak most már a munkástanácsokkal. A minisztériumok erősítsék meg őket. Erősítsék hivatalaikban, adjanak jogkört, felhatalmazást, ne csak Kádár elvtárs csinálja. Az üzemekben a visszaélések ellen koncentráltan nagyobb támadást kell indítani. Horváth János elvtárs, IX. kerület: A tüntetéssel kapcsolatban: hazajövet 20-25 elvtárs komoly szemrehányást tett, hogy őket nem értesítettük le [sic!]. Minden egyes becsületes elvtárs, sőt a pártonkívüliek is, nagyon örültek, hogy megmozdultak a kommunisták. Ezt a kérdést a jövőt illetőleg sokkal szervezettebben kell megoldani. Általában az volt a vélemény, hogy a pártnak van álláspontja, és úgy néz ki, hogy csak a kommunisták tudnak az utcán rendet teremteni. A másik probléma a gazdasági természetű kérdések. Több elvtárs elmondta, hogy milyen viszonyok vannak. Náluk is nagyon érezteti hatását, hogy azok az igazgatók, akiket a munkásosztály állított oda, nagyon sokan zavaros ellenforradalmi elemeket szolgálnak. Az igazgatók többsége minden további nélkül - például a bél- és szőrmeiparban sóval dolgoznak, a sót eladták, és a pénzt felosztották - a nép vagyonát így herdálják el. Ilyen esetek más területen is tapasztalhatók. Ebből következik, hogy a minisztériumoktól lefelé meg kell változtatni azt a politikát, amit ebben a helyzetben visznek. Ha a munkásosztály állította oda az igazgatót, akkor védjék is meg a munkásosztály érdekét. Akik visszavonultak, és eszközévé váltak az ellenforradalomnak, ezen úgy próbálunk segíteni, hogy egyrészt az igazgatók felé próbálunk nagyobb erőt biztosítani, de ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a szakszervezetek és a megalakult párt intéző bizottságok erejét össze kell fogni, és ezen keresztül a munkástanácsokban lévő ellenséges elemeket ki tudjuk szorítani. A 140 Sós György budapesti rendőrfőkapitányról van szó. 141 Itt az Óbudai Hajógyárról van szó.
