Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Bevezetés
A nyilatkozat foglalkozik a párt elméleti és politikai alapjainak lerakásával. Egy lényeges dolog: Az MDP szerepének értékelése. Az értékelés a Népszabadságban megjelent. 122 Nem tekinthető marxista-leninista pártnak? Nem lehet egy csoport tevékenységének érvényre juttatásáért megítélni a pártot és azt mondani, hogy nem marxista-leninista párt. Az elmúlt 12 esztendőben a leglényegesebb tevékenysége, hogy megszerezte a munkásosztálynak a hatalmat. Ezt nagyon világosan meg kell mondani. Az ellenforradalom jelszava: elég volt a 12 esztendőből. A munkásosztály hatalmát el akarják takarni, ezzel akarják a saját pozíciójukat erősíteni. Nagyon lényeges a párt szervezésében és módszerében az új vonás. Ezek benne vannak a határozatban. Természetesen részleteiben erre még ki kell térni. Kidolgozásra vár még a párt programja és Szervezeti Szabályzata. A módszerek közül lényeges, hogy a párt vagy a pártszervezetek nem hoznak határozatot pártonkívüliekre, hanem az ott dolgozó kommunistáknak kell a párt határozatának érvényt szerezni. Ugyanez vonatkozik a párt és állami szervek felé is. Amikor kimondtuk, hogy a párt a munkásosztály pártja, az állam vezetése nem úgy jelentkezik, mint az elmúlt időben, hanem irányelvekben határozza meg az állami szervek feladatait és ezt az ott dolgozó párttagokon keresztül meg kell valósítani. Sor fog kerülni a vita után az Intéző Bizottság kiegészítésére. Eddig dolgozott egy szük körű Intéző Bizottság, amelyet az első napokban szerveztünk meg, 5 tagú volt. Tagjai: Biszku [Béla], Csikesz [József]né, Méhes [Lajos], Szirmai [István] és Aczél [György] elvtársak. Ez a bizottság rendkívüli időszakban jött létre, és itt ma sor fog kerülni az Intéző Bizottság megválasztására. Az Ideiglenes Intéző Bizottság több kérdésben hozott döntést, azonban meg kell mondani, hogy ami a vezetésben történt, elsősorban én felelek érte. Sok hiba volt, ezt én tudom. Vincze [József] elvtárs, SZOT: Két kérdéssel szeretnék foglalkozni. Egyik a Budapesti Munkástanács. 123 Elég szoros kapcsolatban vagyunk a Munkástanáccsal és közelről látjuk tevékenységét. Mindaddig, amíg Budapesten munkástanácsok lesznek, azoknak jó része nem gazdasági problémákkal fog foglalkozni, főleg politikai kérdésekkel foglalkoznak. A Budapesti Munkástanácson belül két áramlat van: a Rácz-, Sebestyén-féle csoport, amely mindent elkövet, hogy a munkástanácsok figyelmét elvonja a gazdasági kérdésekről és a politikai kérdésekkel foglalkozzanak; 124 a másik a Babay-féle csoport - ez a gyengébb - amely megpróbál gátat vetni ennek a helytelen irányzatnak. 125 Meg kell mondani, hogy az a megállapítás, hogy a másik vonal az ipari kamarák felé orientálódik és ez helytelen, nem tudok egyetérteni. A szakszervezetek meghaladta a hatszázhatvan-ezret. Szenes 1976. 9-10., 249-250. p. A budapesti üzemekben folyó pártszervezéssel az SZB is foglalkozott december 10-ei ülésén, MSZMP V. 24, 29-30. p. A párlszervezés budapesti helyzetéről továbbá Id.: A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulat jelentései. BFL XXXV. IX. 4. őe. (főként 29-30. p.) 122 Valószínűleg a Népszabadság november 25-ei Szetvezziik a pártot című vezércikkére célzott Biszku, amelyben a lap azt írja: „Az MSZMP marxista-leninista párt. Bátran és büszkén mondjuk ezt, bár tudjuk, marxista-leninista pártnak hirdette magát az MDP is, és tudjuk, hogy az MDP sokéves hamis gyakorlata mennyit tett e szavak lejáratására. De bármit hirdetett is, az MDP nem volt marxista-leninista párt." 123 A Budapesti Munkástanács alatt a KMT-t értették, a továbbiakban ezt nem jelöljük. 124 Rácz Sándor a KMT elnöke, Sebestyén Miklós pedig a KMT sajtó- és tájékoztatási szakcsoportjának vezetője volt. Szuronyok hegyén, 159. p. 125 Babay István a KMT titkára volt. Uo. 157. p.
