Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)
Függelék
A szovjetellenességet e tényezők mellett tudatosan szította a múltban és szítja a jelenben is az ellenforradalmárok rágalomhadjárata, féktelen szovjetgyülölete. A szovjetellenesség - bármennyire is megvoltak és részben megvannak az okai mégsem helyeselhető, mert ellentétben áll hazánk és népünk érdekeivel. Azt mondják, és tényleg így is van, hogy dolgozó népünk nagy része nem akarja a régi földesúri rendszer visszaállítását, hogy a korábbi hibáktól teljesen mentes népi demokráciát, szocializmust akar. Ha ez így van, akkor teljesen tarthatatlan, hogy egy szocializmust akaró ország dolgozó népének számottevő részét gyűlölet töltse el egy másik, szintén szocialista ország népével szemben. Ez még akkor sem indokolt, ha a szovjet-magyar kapcsolatokba hibák is csúsztak be, vagy ha egyesek nem is értenek minden részletkérdésben egyet a Szovjetunióval. A szocialista országoknak éppen társadalmi, gazdasági rendszerük közössége folytán, a szocializmus közös eszméi folytán a legtestvériesebb viszonyt kell kiépíteniük egymással. Ez annál is inkább fontos, mert a szocialista országok kölcsönösen egymásra vannak utalva, mert minden szocialista ország számára a többi azonos társadalmi rendszerű ország politikai, gazdasági és erkölcsi támaszt jelent a kapitalizmussal szemben. A szocializmus közös ügye mellett látni kell, hogy hazánk gazdasági élete nagymértékben a Szovjetunióra támaszkodik. A Szovjetunió iparunk számára nélkülözhetetlen nyers és alapanyagokat szállít (például vasércet, színesfémeket, szenet, textil nyersanyagokat stb.). Hogyan képzelhető el tehát szoros barátság, testvéri segítség nélkül országunk gazdasági életének fellendítése és ezzel dolgozó népünk anyagi helyzetének megjavítása? A válasz nem lehet más: szovjetellenességgel, gyűlölködéssel sehogy sem. De a közös célokon, a gazdasági kapcsolatokon túl a szovjetellenesség hazánk földrajzi fekvése miatt is csak káros lehet. Nem élhet egy 10 milliós ország rossz szomszédi viszonyban egy olyan kétszázmilliós országgal, mellyel több [mint] száz kilométeres közös határ köti össze. 528 Ezt az október 23-át követő tragikus események idején még olyanok is kénytelenek voltak elismerni, akiknek semmi közük sincs a szocializmus ügyéhez. És végül a szovjetellenesség már csak azért sem tartható fenn, mert a Szovjetunió következetesen arra törekszik, hogy kiküszöböljön minden hibát a többi szocialista országgal fennálló kapcsolatából. A Szovjetunió október 30-ai nyilatkozata, valamint Lengyelországgal és Romániával folytatott tárgyalásai biztos reményt nyújtanak számunkra, hogy a Szovjetunió és Magyarország között is rövidesen eltűnnek a nemzeti függetlenségünket és az egyenjogúság elvét zavaró hibák. Tehát a korábbi hibákból és az elmúlt hetek tragikus eseményeiből táplálkozó szovjetellenesség csak árt népünknek. Míg a magyar és szovjet nép testvéri barátsága hazánk jobb jövőjének útját egyengeti. (BFL XXXV. 1. a. 1. 4. őe. 5. jegyzőkönyv géppel írott, nem hitelesített, stencillel sokszorosított melléklete.) 528 Valójában 144 km, ld. http://mek.os7k.hu/02100/021H5/hlinU99Jitml.
