Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Függelék

törekednének. Ha a Szovjetuniónak ilyen törekvései lettek volna - mint ahogy nem voltak és ma sincsenek - a második világháború végén erős hadseregével egészen az Atlanti-óceánig vonulhatott volna, elfoglalva Európa egész nyugati részét. De ezt nem tette. Miért? Mert szocialista ország ilyen lépést nem tesz és nem tehet, ha nem akar saját társadalmi rendszerével, a szocializmus alapvető eszméivel szembekerülni. Vegyük például a kapitalista nagyhatalmak gazdasági segítségnyújtását. Az imperialista országok „segítsége" rendszerint borsos áron történik, és politikai feltételekhez kötött. Merőben más a Szovjetunió nyújtotta gazdasági segítség. A Szovjetunió Kínának és más szocializmust építő országnak 2%-os kamat mellett, vagy kamatmentesen nyújt kölcsönöket. Az Indiának nyújtott 2%-os hosszú lejáratú hitel pedig azt mutatja, hogy a Szovjetunió a nem szocialista országokat is a legönzetlenebb, politikai feltételekhez nem kötött és az illető ország függetlenségét semmiben sem sértő módon segíti. Hát ez lenne a szovjet imperializmus? Mégis miből kerekedhetett akkor a szovjet imperializmus hamis teóriája? Elsősorban az imperialista nagyhatalmak és hazai megbízottainak abból az átlátszó törekvéséből, hogy a „szovjet imperializmusról" üvöltözve eltereljék a népek és így a magyar dolgozó nép figyelmét is a valódi imperializmusról. Ebben a szándékukban a legszemenszedettebb rágalmakon kívül természetesen kihasználják az olyan, szocializmus eszméit eltorzító jelenségeket, hibákat, mint a nagyhatalmi sovinizmus bizonyos megnyilvánulásai, egyes előnytelen gazdasági szerződések a Szovjetunió és a többi szocialista ország kapcsolatában. De vajon ezek a hibák alapját képezhetik-e a szovjet imperializmus hamis elméletének? Semmiképpen sem. A Szovjetunió ezeket a hibákat felismerte, és mivel e hibák teljesen idegenek a szocializmustól, gyorsan kiküszöböli, sőt már részben ki is küszöbölte. Másodszor. Ezek után még helytelenebbnek tűnik az az „elmélet", amely szerint az előbb említett „szovjet imperializmus" semmiben sem különbözik - előjeleken kívül - a kapitalista nagyhatalmak imperializmusától. Az imperializmus a tőkés kizsákmányolásból ered és háborúk kiprovokálásában, gyengébb vagy védtelen országok Ieigázásában, féktelen kizsákmányolásában, profithajszában, az ilyen országok függetlenségének teljes vagy részbeni felszámolásában nyilvánul meg. (Lásd az angol, amerikai és izraeli csapatok Egyiptom elleni támadását... De ezt mutatja Guatemala esete is;

524 az angolok ciprusi politikája,

525 a franciák algíri magatartása;

526 jelentős amerikai csapatoknak olyan nagy kapitalista országokban való ott tartózkodása, mint Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország vagy Japán; vagy az USA egész világra kiterjedő, a szocialista tábor országait átfogó úgynevezett támaszpont rendszere, vagy például az, hogy az USA 524 Guatemalában 1944-1954 között radikális nemzeti forradalom zajlott, amelynek eredményeként G. Arbenz vezetésével demokratikus programot hirdető kormány került hatalomra. Az USA aggodalommal fogadta a nagy tömegeket megmozgató eseményeket és a kommunizmustól való félelem miatt végül beavatkozást készített elő a kormány megdöntésére. Ezt a külső katonai beavatkozást a X. Pánamerikai Értekezlet szentesítette az USA nyomásának engedve. C. Armas ezredes Hondurasban szervezett expedíciós csapataival 1954 augusztusában bevonult Guatemalába, és megdöntötte Arbenz kormányát. 525 1955. március 31-én a görög Ciprusi Harcosok Nemzeti Szervezete. G. Grivasz ezredes irányításával megindította nemzeti szabadságharcát a brit uralom ellen. A harc 1959-ig tartott, ekkor a zürichi és londoni tárgyalások eredményeként angol-török-görög megegyezés született, amely Ciprus függetlenségéről döntött, egyben engedélyezte a görög és török katonai egységek állandó jelenlétét a szigeten. Végül 1960. augusztus 16-án történt meg a független Ciprusi Köztársaság kikiáltása. A főváros Nikosia, az államelnök pedig 111. Makáriosz érsek lett. 526 A francia gyarmaton 1954-ben kezdődött meg az a hosszú függetlenségi háború, amely 1962-ben Algéria függetlenné válásával ért véget.