Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Függelék

eredhetnek akkor a szocialista országok viszonyában jelentkező, a nemzeti érzéseket és a függetlenség eszméit zavaró jelenségek? A Szovjetunióban abból, hogy a sztálini időszakban nem érvényesült mindenben teljes következetességgel a marxizmus-leninizmus nemzetiségi politikája. Magyarországon pedig abból, hogy a Rákosi-Gerö-féle vezető klikk a szocializmus eszméit durván meghamisította, és saját szocialistaellenes elgondolásait erőszakolta rá az egész pártra és az országra. Ami konkrétan a szocialista országok, így hazánk és a Szovjetunió közötti teljes egyenjogúság megteremtésének perspektíváját illeti: a Szovjetunió már az SZKP XX. Kongresszusán élesen elítélte a szocialista országok kapcsolatában is előforduló olyan hibákat, amelyek csorbították az egyenjogúság elvét.

522 A Szovjetunió 1956. október 30-ai nyilatkozata pedig a következőket nyilvánította ki: „A szovjet kormány kész más szocialista országok kormányaival megtárgyalni azokat a rendszabályokat, amelyek biztosítják a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődését és megszilárdítását azzal, hogy kiküszöböljenek minden lehetőséget a nemzeti szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elvének megsértésére a gazdasági kapcsolatok területén."

523 Azt, hogy a Szovjetunió a legkövetkezetesebben fel akarja, és fel tudja számolni a szocialista országokkal és így Magyarországgal való kapcsolataiban is az egyenjogúság elvét sértő mozzanatokat, nemcsak ez a nyilatkozat, de számos tény is bizonyítja. (A már korábban Jugoszláviával történt megállapodás és az október 30-ai szovjet nyilatkozatot követő Lengyelországgal és Romániával kötött megegyezések. A lengyel-szovjet közös nyilatkozat például ilyen pontokat tartalmaz: hosszú lejáratú hitel nyújtása minimális kamat mellett; a Lengyelországra előnytelen gazdasági szerződések anyagi hátrányainak kiküszöbölése és kártalanítása; nagy mennyiségű gabonasegély; a német militarizmus veszélye és a lengyelnémet határ biztosítására Lengyelországban tartózkodó szovjet csapatok létszámának és tartózkodási helyének lengyel érdekek szerinti meghatározása, Lengyelország szuverenitásának teljes helyreállítása a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján stb.) Ezek a fejlemények világosan mutatják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország viszonyában fennálló és az egyenjogúság elvét sértő hibák kiküszöbölhetők. Ugyanakkor azt is mutatják, hogy az ilyen hibák nem a szocializmus társadalmi, gazdasági rendszeréből következnek, hanem ellenkezőleg attól teljesen idegenek. 3. Egyesek ma „szovjet imperializmusról" beszélnek, sőt egyenlőségjelet tesznek a „szovjet imperializmus" és a kapitalista nagyhatalmak imperializmusa közé. Az ilyen nézetek hibásak. Mik bizonyítják ezt? Először az, hogy valójában nincs szovjet imperializmus. Ez fából vaskarika lenne. Miért? Mert a Szovjetunióban szocializmus van, a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, és a hatalom a népé. Ebből kifolyólag a Szovjetunióban nincsenek semmiféle olyan belső politikai vagy gazdasági erők, amelyek más népek leigázására vagy kizsákmányolására 522 Az SZKP 1956. február 14. és 25. között tartotta XX. kongresszusát. A kongresszus legfontosabb eseménye Hruscsov titkos, zárt ajtók mögött elmondott beszéde volt, amelyben úgy leplezte le félig-meddig a sztálinizmus bűneit, hogy azokért kizárólag a már halott diktátort tette íelelőssé. Magyarországon Rákosi tartott róla rövid beszámolót az MDP KV március 12-13-ai ülésén, de a teljes szöveg nyomtatásban csak a Kádárrendszer bukásakor jelent meg. 523 A szovjet kormánynyilatkozat a szocialista országok közötti kapcsolatok rendezéséről szólt, egyben ígéretet tett az illető országok belügyeibe való be nem avatkozásra. Az október 30-ai nyilatkozat létrejöttének körülményeiről bőséges szakirodalom áll rendelkezésünkre, ld. többek között: Békés 2004. 162-170. p. Szereda /997.