Koltai Gábor - Rácz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 8.–1957. március 26. - Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 10. (Budapest, 2008)

Bevezetés

[Tájékoztató Budapest politikai helyzetéről:] néhány megjegyzés a budapesti helyzethez I. A pártszervezés helyzete, valamint a párttagok közötti politikai munka: A pártszervezés számszerűen nézve az elmúlt hetekben alapjában pozitívan haladt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi két hét alatt meglassúbbodott a tagfelvétel, részben a leépítésekkel kapcsolatos problémák miatt. Továbbá ez a fejlődés több szempontból igen aránytalanul folyik. Budapesten február 2-án a taglétszám 38 854 volt. Jelenleg a taglétszám 13,3%-a az 1956-os taglétszámnak. A belső kerületekben, ahol a párttagság létszáma 1956-hoz viszonyítva ugrásszerűen emelkedett; amíg 1956-ban az össz-tagság 29,7%-a, addig most 45,7%-a tömörül a belső kerületekben (egyedül az V. kerülethez az össz-budapesti tagság 21%-a tartozik). Ugyanakkor az üzemi kerületekben a taglétszám 1956-hoz viszonyítva 59%-ról 45,7%-ra csökkent. A kiemelt 29 legfontosabb üzemben a párttagság aránya 8,8% 1956-hoz viszonyítva. Ezek közül a Beloianniszban 3,1%, a Keltexben 2,5% a párttagság aránya 1956-hoz képest. Mindez mutatója a munkásosztály soraiban a gyenge politikai munkának. Az eddig belépett dolgozóknál nem volt olyan nagy szükség az alapos meggyőző munkára, mert meggyőződésük vezérelte a pártba. A párttagság létszámának növelése az elkövetkező időszakban azonban csakis a politikai meggyőző munka fokozásával lehetséges. A pártszervezetek belső élete is igen jelentős fejlődésen ment keresztül. Általában megszerveződött a kerületi pártszervezetek apparátusa, és különböző mértékben ugyan, de a külső aktívák hálózata is. Megindult a rendszeres pártélet (összejövetelek, pártnapok stb.). Meg kell jegyezni azonban, hogy rendkívül nagy aránytalanságok vannak, egyes kerületek rendkívül eltérő módszerek szerint építik ki szervezeteiket, és még ennél is nagyobb különbség van a káderösszetételben. A nem megfelelő káderek hatása több helyen érződik. A pártszervezést jelentősen gátolja, hogy egy sor vezető funkcionárius (miniszterhelyettes, igazgató, vezető tanács-funkcionárius stb.) nem támogatja megfelelően a pártszervezés munkáját. Több helyütt előfordul, hogy nem lépnek be a pártba, sőt ez ellen nyilatkoznak. Több helyen igen jó kezdeményezések terjedtek el, egyéni agitáció a Vöröskereszt hálózatán keresztül, különböző aktívák, régi párttagok, értelmiségiek stb. A párttagok politikai hangulata: zöme egyetért a párt irányvonalával. Vannak azonban különböző végletek: szektáns [sic!] veszély csak a diktatúra oldalt hangsúlyozni, most már nem bevenni több párttagot stb. Ellenkező véglet: a forradalom, ellenforradalom kérdésében, Nagy Imre kérdésében stb. Helyes kezdeményezések tapasztalhatók a munkástanácsok felé menő politikában. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a munkástanácselnökök tanácsot, véleményt kérnek a kerületi intéző bizottságoktól. A pártszervezetek zöme azonban még ma is értetlenül állt a feladattal szemben. Pártszervezeteink erősödésével mind több helyen tapasztalható az a gyakorlat, hogy most már törleszthetünk a munkástanácsoknak, amiért olyan sok borsot törtek az orrunk alá. A dolgozók beleszólása az üzem tevékenységébe a munkástanácsok létrejöttével nem oldódott meg. Nem látják világosan, hogy mit csinált, hogyan dolgozott eddig a munkástanács, mert azok nem számoltak be eddigi munkájukról választóiknak. A munkástanácsok